Henri de Toulouse-Lautrec
virtuális galéria

Irodalom Színház Film Rockzene Mitológia Galéria Lexikon
 


Film

Színház

Irodalom

Rock Legendák

Mitológia

Vers antológia

Irodalmi lexikon

Nobel-díj

Aforizma-tár

 

Henri de Toulouse-Lautrec
(1864 — 1901)

Ősi családból származott, amely ere- detét egész a toulous-i grófokig, az albigensek védelmezőiig és lautreci vicomtokig tudta visszavezetni. Igen korán kezdett el rajzolni, füzeteinek margója tele volt karikatúrákkal. Két baleset következtében egész életé- ben nyomorék maradt.
René Princeteau állatfestő tanácsára kezdett el festeni, és a színben a kifejezés új eszközét fedezte fel. Első művein a mesterétől átvett technikát alkalmazta: apró, laza ecsetvonások- kal, vázlatosan és lágyan festett. 1882-ben Párizsba utazott, hogy bevégezze tanulmányait. Egy ideig Bonnat műhelyében dolgozott - a mester csapnivalónak találta Lautrec rajzait - végül 1883-ban Cormon mű- termébe lépett be. Kissebb megsza- kításokkal mellette dolgozott 1887-ig. Az ő műtermében találkozott Émile Bernarddal és Van Gogh-gal, aki mély benyomást gyakorolt rá.
1887-ben önálló műtermet rendezett a Montmartre-on, melynek mulatóit és kocsmáit rendszeresen látogatta. Illusztrációkat készített az itt énekelt sanzonokhoz, táncjeleneteket festett a kocsma falaira, de az itt uralkodó szentimentalizmusnak nem adta át magát. Forest apó kertjében, mely szomszédos volt a műtermével, a szabadban festett egy sorozat női portrét a montmartre-i modellekről és prostituáltakról. Ezek a pszichológiai megfigyelésekben és jellemző embe- ri vonásokban bővelkedő portrék le- hetővé tették, hogy Lautrec kimun- kálja festői technikáját. Miközben az éles napfényben tanulmányozta mo- delljét, hozzászokott, hogy a megosz- tó árnyék nélkül, egységesen lássa. Az impresszionistákkal ellentétben, Lautrec nem törődött a dolgoknak a különböző napszakok szerinti válto- zásával. Őt maga az ember foglal- koztatta, a fény tehát arra volt hi- vatott, hogy megvilágítsa, nem pedig, hogy megváltoztassa a látványt.
1898-tól Lautrec egézssége romlani kezdett, rettenetes szorongások gyö- törték, alig dolgozott többé. 1899-ben egy különösen súlyos krízis után beszállították egy neuillyi ideggyógy- intézetbe. Itt rajzolta meg krétával a híres Cirkusz című sorozatát.
1901-ben hunyt el.
 


 

Keresés honlapunkon:



powered by FreeFind

 

További galériák

 ► Salvador Dali galéria

 ► Edgar Degas galéria

 ► Camille Pissarro galéria

 ► Edouard Manet galéria

 ► Pierre-Auguste Renoir galéria

 ► Alfred Sisley galéria

 ► Paul Gauguin galéria

 ► Claude Monet galéria

 ► Paul Cézanne galéria

 ► René Magritte galéria

 ► Francis Picabia galéria

  ► Gustave Caillebotte galéria

  ► Frederic Bazille galéria 

 ► Max Ernst galéria 

 ► Paul Signac galéria  

 ► Georges Seurat galéria 

 ► Mary Cassatt galéria 

 ► Juan Gris galéria 

 ► Amedeo Modigliani galéria 

 ►Vegyes gyűjtemény

 


1892
Jane Avril tánca


1895
May Milton


1899
Különszoba a "Döglött patkány"-ban



1896
Néger tánc Achille bárjában



1894
Orvosi vizsgálat


1894
Yvette Gilbert énekel


1881
Négylovas hintó

1889
Az új lányok betanítása

1882
Akt tanulmány

1886
Emile Bernard

1888
Helen Vary a stúdióban

1886
Rosa La Rouge

1883
A festő édesanyja

1889
A mosonő

1889
A Moulin de la Galette-ben

1892
A Moulin Rouge-ban

1887
A Fernando cirkuszban

1892
Gála a Moulin Rouge-ban

1892
A rendőr lánya

1894
A tetovált nő

1892
A csók

1897
Az angol fogat

1894
Alfred la Guigne

1892
A quadrille kezdete

1896
A Picton bárban

1896
A nagy páholy

1894
A Rue de Moulins-i szalonban

1893
Az ágyban

1890
Dihau kisasszony a zongoránál

1891
Fátylas hölgy

1898
Az énekóra

1899
A zsoké

1894
Harisnyát húzó nő

1891
La Goulue belépője

1893
Prostituáltak az ebédlőesztalnál

1889
Másnap reggel

1895
Marcelle Lender bolerót táncol

1899
Madame Poupoule

Vissza

copyright © László Zoltán 2010 - 2015
e-mail: Literatura.hu