Pierre-Auguste Renoir
virtuális galéria

Irodalom Színház Film Rockzene Mitológia Galéria Lexikon
 


Film

Színház

Irodalom

Rock Legendák

Mitológia

Vers antológia

Irodalmi lexikon

Nobel-díj

Aforizma-tár

 

Pierre-Auguste Renoir
(1841 — 1919)

Francia festő, az impresszionisták kiemelkedő, egyéni stílusú képvi- selője. Korai munkái a való életet ábrázoló, ragyogó színekkel, fények- kel teli jellegzetesen impresszionista pillanatfelvételek voltak, az 1880-as évek elején azonban eltávolodott az irányzattól, és kötötteb formai meg- oldásokat alkalmazott portréin és más, főleg nőket ábrázoló festmé- nyein. Ez a korszaka nagyjából 1890- ig tartott. Renoir munkássága töké- letesen példázza az impresszio- nizmus felfogásbeli és technikai új- donságát. Apró, sokszínű ecsetvoná- saival mindenki másnál jobban ér- zékeltette a légkör vibrálását, a lombokon áttörő fény villódzását s azt, hogyan tündöklik a fiatal nők bőre a szabadban.
Renoir az akadémista szellemiségű svájci Charles Gleyre tanítványa volt, de mesterénél sokkal közelebb álltak hozzá növendéktársai –Alfred Sisley, Claude Monet és Fréderic Bazille- akiknek olyan művészet volt az esz- ményük, amely közelebb állt az élethez, és amelyet nem feszélyez- nek a hagyományok. Renoir többször elutazott Algériába, Olaszországba és Provence-ba, s a látottak erősen hatottak művészetére. Az impresszio- nista festésmód már nem elégítette ki, és rájött, hogy a rövid ecsetvo- násokkal egymás mellé rakott színek nem tudják visszaadni a bőr opál- fényű hatását. Itáliai útjai során fel- fedezte Raffaellót és a klasszikus művészet varázsát, a rajz szépségét, a „sima” festésmód kifejezőerejét. A művészettörténészek ezeket az éve- ket „kemény” vagy „száraz” korsza- kának nevezik. Renoir színvilága rendkívül gazdag maradt, ám ekkor született festményein a színek és az ecsetvonások helyett az alakok tö- mege, formája, körvonala és a rajz kapott hangsúlyt. Renoir művészete, a boldogság művészete, mert alko- tója nem ismerte sem a keserűséget, sem a féltékenységet.
     Életműve egyféle belső logikát követ, egy tökéletesen kiegyensúlyo- zott élet lenyomata, olyan életé amely harmónikusan tudott alkal- mazkodni minden fejleményhez.


 

Keresés honlapunkon:



powered by FreeFind

 

További galériák

  ► Salvador Dali galéria

  ► Edgar Degas galéria

  ► Camille Pissarro galéria

  ► Edouard Manet galéria

  ► Alfred Sisley galéria

  ► Giorgio de Chirico galéria

  ► Toulouse-Lautrec galéria

  ► Claude Monet galéria

  ► Paul Cézanne galéria

  ► René Magritte galéria

  ► Francis Picabia galéria

  ► Gustave Caillebotte galéria 

  ► Frederic Bazille galéria

 ► Max Ernst galéria 

 ► Paul Signac galéria  

 ► Georges Seurat galéria 

 ► Mary Cassatt galéria 

 ► Juan Gris galéria 

 ► Amedeo Modigliani galéria 

 ► Vegyes gyűjtemény

 

 

 


A páholy
1874

 


Fürdés előtt
1873


 


Jeanne Samary portréja
1877


 


Lányok  a zongoránál
1892

 


Nő a csónakban
1867


A művészek hídja
1867


A bohóc
1868

Frédéric Bazille a műteremben
1867

Konytyvirág
1864

Kutyát sétáltató fiú
1866

Uszályok a Szajnán
1869

La Grenouillere
1869

Alfred Sisley és felesége
1867

A séta
1870


A szél illata
1872


A Pont Neuf
1873


Argenteuil
1873


Párbeszéd a kertésszel
1874
 

A Conservatoire kijárata
1876

A hinta
1876

A kertben
1875

A kertben
1885

A Moulin De La Galette
1876

Az ebéd
1881

Evezősök
1879

Noirmutier
1892

Nő kutyával
1880

Olvasó gyerekek
1883

Fiatal nő rózsával
1913

Gitározó nő
1880

Tajkép
1902

Szüretelők
1879

Vissza

copyright © László Zoltán 2010 - 2015
e-mail: Literatura.hu