|
Alfred Sisley
(1839 — 1899)
Sisley képviseli Monet mellett az impresszionizmust teljes
tisztaságá- ban. Első festményei, nevezetesen amelyeket 1866-ban
először küldött be a Salonba, Corot és Courbet mo- dorában készültek.
Egész művészete majdnem kizárólag a tájra korlá- tozódik, sőt
valamennyi tájképét a Szajna völgyében, Ile-de-Franceban, s legfőképp
Fontainebleau környé- kén festette. Bámulatosan s Monet- hoz hasonló
érzékenységgel tudta visszaadni a lomb rezgését vagy a víztükör
csillogását; ugyanakkor ha- tározottabban megőrizte a táj szerke- zetét,
mint Monet, a látványt nem redukálta vibráló színekkel kifejezett
fényhatásokra; formái zártak marad- nak, nem oldódnak fel az
atmosz- férában. Művészetében nincs semmi módszeresség. Nem vette át
Boudin alacsony horizontjait, s némely vásznán csak azért hagyott
nagy helyet az égboltnak, mert színével, mozgalmasságával szervesen
hozzá- tartozik az ábrázolt témához.
Festményei láttán mindannyiszor az
az érzésünk, hogy tudása legjavát adta. Elképzelni sem lehet kuszább
sűrűséget, mint amilyeneket ő festett a fontainebleau-i erdőben,
kétség- beesettebb árvízi jelenetet az ő port-marlyi vásznainál,
bánatosabb fényű havas tájakat, mint louve- ciennes-i képei, ragyogóbb
tavaszt, mint amilyeneket Saint Mammés-ban alkotott. Sisley 1879 után
végleg Moret-ban telepedett le. Életéről és művészetéről keveset
írtak, holott neki is ugyanaz a művészsors jutott osztályrészül, ami
a többi imp- resszionista festőnek; ifjúkorában - Bazille-hoz, Monet-hoz
és Renoirhoz hasonlóan - Sisley is a Gleyre-féle műterem kurzusaira
járt, s a nyomor éveiben ő is Murer pékmester és mű- gyűjtő szerény
támogatását élvezte. Művészetének egyesegyedül az ér- zékenység a
forrása, s ily módon nem is nagyon alkalmas rá, hogy ter- jedelmes
kommentárokat fűzzenek hozzá.
Sisley-t semmi sem ingatta meg meggyőződésében, sem angliai uta- zásai,
sem a nyomor, sem pedig a Salonban való szereplés utáni vágy- akozás.
Amilyen szerény volt ambícióit tekintve, éppoly makacsul kitartott
meggyőződése mellett, s mindvégig hű maradt önmagához és barátaihoz. |
