Nikolaus Lenau |
|
A német romantika
egyik legnagyobb lírikusa úgy volt osztrák költő, hogy apja sziléziai nemesúr,
anyja pedig Pest megye főügyészének a leánya. Teljes nemesi nevén Nikolaus
Niembisch, Edler von Strelenaunak hívták, a Torontál megyei Csatádon született
és 48 éves korában ugyanabban a Bécs melletti döblingi elmegyógyintézetben halt
meg, ahol akkor már Széchenyit is kezelték, aki tíz évvel később szintén ott
végezte életét. Úgy nőtt fel és úgy élt, hogy németül és magyarul egyformán
tudott. Ifjúkorától kezdve németül írta verseit, míg anyjával később - amikor
már nem élt a falusi otthonban - magyarul levelezett. Idővel szeretett volna
amerikai polgár lenni, s ekkor az angolt vallotta nyelvének. Onnét azonban
hazamenekült osztrák és magyar otthonába, mert megutálta az amerikai
üzletiességet. Mire hazaérkezett, itthon kiadott versei már sikeres költővé
avatták. Időközben sok mindenbe beletanult. Diákéveit magyar fiúk közt töltötte
el. A gimnáziumot Sátoraljaújhelyen kezdte és a pesti piaristáknál végezte.
Utána a pozsonyi Jogakadémián, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián készült az
életre. De egyre többet akart tudni. Beiratkozott a Bécsi Egyetemre, ahol előbb
gazdagította jogi ismereteit és belekóstolt az orvostudományba is. Végül még a
heidelbergi egyetemen filozófiát hallgatott. Mindeközben a zenében képezte
magát, érett korára kitűnően hegedült. A zene ritmusa és dallama jól érezhető
nyomot hagyott költészetén is. Később számos zeneszerző komponált melódiát
verseihez.
Már 30 éves volt, amikor kipróbálta az amerikai életet. Ez időre már szűk
olvasói körökben elismerték, kedvelték költeményeit. És amikor visszariadva az
amerikai üzletiességtől hazaérkezett, már beletartozott a német költészetbe.
Ezek az évek a romantika felemelkedését
és fénykorát jelentették. Lenaut a német nyelvterületen túl is jelentékeny
korszerű lírikusnak fogadták el, majd az epikus költészetben is fontos maradandó
műveket alkotott.
A távolban I. Reviczky Gyula fordítása |
Dél felé Dél felé vonul a zápor, Vargha Gyula fordítása
|
Élményvilágának java része magyar tájakhoz és a magyar nép
jellegzetes alakjaihoz kötötte. Az Alföld folyóival, a Tiszával és a Marossal, a
puszták és nádasok kitűnően beleillettek a romantika egzotikumigényébe. Az
alföldi parasztok, a csikósok, vízi emberek, a bakonyi betyárok
érdekességekként. népesítették be költészetét. Visszatérő alakja Miska, a lovon
élő magyar paraszti nép jellegzetes alakja. A magyar népzene dallamai német
nyelvű költeményeinek ritmikájában is jól felismerhetők. Egyébként nem csak
személyes ismeretségben volt Vörösmarty-val, később
Petőfi-vel is, de kölcsönös
elismeréssel stílusban és világfelfogásban is hatottak egymásra. Első
verseskötetének megjelenése 1830-ban talán a leghatásosabb megindítója volt az
akkor Európa-szerte elterjedő Magyarország-romantikának.
Ez időben már elkezdődött nálunk a reformkor. Lenau azonban Bécsben és az
elmaradt magyar vidékeken főleg a császári elnyomatást érzékelte. Magyar képei,
a „Puszta-csárda" meg a „verbunkos" ábrándos menekülés volt attól a komor
érzéstől, hogy a „népek börtöné"-ben él. Szerelmei sem voltak sikeresek. A
természeti tájak sokszínűsége adott ábrándos vigaszt egyre kínzóbb komorságának.
Legsikeresebb versciklusa, a „Nádi dalok" vágyakozást fejezett ki a természet és
a vigasztaló magány iránt.
Már híres lírai költő volt, amikor érdeklődése az
epika felé fordult. A
világszerte divatos hősköltemények, verses regények és a nagy sikerű romantikus
regények jó néhány évre világdivattá tették az elbeszélő költészetet. Ennek a
német irodalomban Lenau az egyik legnagyobb mestere. Epikus költeményeinek
mindig érzelmes, lírai hangütése van, miközben olyan fordulatosak, mint
amilyeneket elvárt a romantika olvasóközönsége. Előbb balladai rövid költeményei
fordultak elbeszélésbe. Ő ezeket általában
románc-oknak nevezte, alighanem
spanyol mintára. Hangulatviláguk azonban közelebb állt a mi
„ballada"-fogalmunkhoz. „A csapszékben", az „Álarcosbál", az ismét magyar tárgyú
„Parasztok a Tiszaparton" és főleg a cseh huszita szabadságharcosról szóló
„Ziska-románcok" vezetik be nagylélegzetű elbeszélő és drámai költeményeit. Ezek
a drámák nem előadható színjátékok, hanem párbeszédekkel színezett, erősen lírai
hangú könyvdrámák. Így a Faust-téma egészen egyéni hangú feldolgozása a
nyughatatlan tudóst igazi romantikus hőssé formálja. Műve inkább epika, mint
dráma, de legfőképpen a líra az, ami áthatja az egész történetet. Hasonló
jellegű a „Don Juan" amelyben a nyughatatlan szerelmes Fausthoz némileg hasonló,
örökké kutató, kielégíthetetlen hősalak lesz. - Legfontosabb, legszebb,
jelentékenyebb valódi epikus műve „Az albigensek". A XII. és részben még a XIII.
század széles körben elterjedt eretnekségének, a két isten - a Jó és a Gonosz -
örök ellentétét valló, üldözött vallás tragédiáját ábrázolja ez a nagy múltidéző
költemény. A Bulgáriából szétáradó hit lázadást fejezett ki a feudális uralmi
rend ellen. Ahol megjelent, ott lázadást, szabadságharcot, az emberi
egyenlőségért való küzdelmet váltott ki. Minálunk „bogomilok"-nak, Itáliában és
Dalmáciában „patarének"-nek nevezték a híveit. Legnagyobb erejük és
legelterjedtebb mozgalmuk Franciaországban volt, ott hívták központjuk, Albi
város után „albigensek"-nek őket. A francia hűbérurak hosszas kegyetlen
keresztes háborút vívtak velük. Végül kipusztították őket itt is, ahogy
tömeggyilkossággal fejeződött be a történetük mindenütt. - Valójában a
tömegtragédia után is titokban megmaradt ez a hit a különböző népek körében, és
kéthárom évszázaddal később beleolvadt a reformáció mozgalmaiba.
Lenau a magasztos küzdelmet és a nagy tragédiát ábrázolta a dél-Franciaországi
eretnekek történetében és hőseiben. Végül is a költemény azt érzékeltette, hogy
az ő harcukat folytatták a későbbi szabadságküzdelmek.
De idegzete egyre kevésbé tudta elviselni a történelem megpróbáltatásait és a
magánélet reménytelenségét. 1844-ben, 42 éves korában kitört rajta az elmebaj. A
döblingi intézetben olykor tiszta pillanatai, sőt napjai is voltak, de ekkor is
úr volt rajta a búskomorság és a reménytelenség. 1848-49 eseményeit már nem
vette tudomásul. 48 éves volt, amikor bevégeztetett.
Hegedüs Géza
copyright © László Zoltán 2009 -
2010
e-mail: Literatura.hu