PánHermes és Dryope fia, a pásztorok istene. Hazája Arkadia volt s ennek pásztori lakóinál legnagyobb tiszteletben állt. Kecskelábai, kecskefarka, szőrös teste, hegyes fülei és szarvai voltak, s ez alakjától anyja annyira megijedt, hogy rémülten elfutott, midőn világra hozta. A nymphák is futnak előle, kiket szerelmével üldöz. Ezeknek egyike, Syrinx, menekülése közben náddá változott s belőle készíté Pan a hasonló nevű nádsipot. Oly ügyesen játszott e hangszeren, hogy Apollóval is versenyre szállt, s midőn a biróul felkért Midas neki itélte a győzelmet, Apollo ezt büntetésül rossz izléseért szamárfülekkel látta el. Midas sokáig elrejté e titkot sipkája alatt, de borbélya nyomára jött s nem tudva titkot őrizni, gödröt vájt egy tó partján s ennek sugta meg. De a következő évben nád nőtt e helyen, mely a szélben mindig ezt hangoztatta: «Midasnak szamárfülei vannak.» |
Pan legszivesebben tartózkodik az erdős hegyszakadékokban. Oly
erős hangja van, hogy ordítása még a titánokat is megszalasztotta. Ezért nevezik
a rögtöni nagy rettegést páni félelemnek. Plutarchos ellenben onnan származtatja
e kifejezés eredetét, hogy az Egyptomban lakó Pan és satyrok először jelentették
Osiris halálát s ezzel roppant rémületbe ejtették az embereket.
Tiszteletére
bárányt, borjút, tejet, mézet, mustot áldoztak. Jelvényei: a nádsip, pásztori
bot és fenyőkoszorú. Az arkadiai Akakesionban ősrégi jóshelye volt. Gyermekei a
Paniskok (apró Panok) voltak, kiket később összezavartak a satyrokkal.
Pannak
megfelel a római Faunus jelentése. A pásztorok mint oly istent tisztelték, ki
marháik tenyésztését előmozdítja (Inuus) és a ragadozó állatoktól megvédi
(Lupercus). Éjjelenkint a házakba lopózik s az embereket rossz álmokkal gyötri
(Incubus). Társai voltak a Faunok, a görög Paniskok hasonmásai.
Faunus
főünnepe február 15-én a Lupercalia ünnep volt. E napon a Luperci, Faunus
papjai, a levágott bakok véres bőrébe öltözve végigfutottak a város utczáin, s
ugyanezen bőrből hasított szíjakkal mindenkit megcsapkodtak, kivel útközben
találkoztak. A gyermektelen asszonyok készakarva útjokba álltak, mert a néphit
szerint a szíjak ütése megszüntette a meddőséget. - Másik ünnepét, a Faunaliát
deczemberben lakomákkal és mulatságokkal ülték meg. Faunus neje Fauna (Bona Dea)
a mezők áldó istennője. Tiszteletére az asszonyok éjjel mutattak be áldozatot,
melyből a férfiak ki voltak zárva