"Több műfaj kiváló művésze volt."
Amerikai bluesénekesnő, dalszerző, színész. Eredeti neve: Eleanora Fagan Gough 1915. április 7., Philadelphia, Pennsylvania. 1959. július 17. , New York, New York. |
Rövid, de igen tragikus életet élt Billie Holiday, vagy Lady
Day, a huszadik század egyik legnagyobb bluesénekesnője. A Ma Rainey és Bessie
Smith nyomdokain haladó énekesnőről általában azt tartották, hogy örökre és
gyökeresen megváltoztatta az éneklést nemcsak fő műfajában, a bluesban, hanem a
popban is.
Billie Holidaynek még a színes bőrüek megszokott nehéz életéhez
képest is sanyarúbb sors jutott. Nagy nyomorban élt a családja, így, bár
tehetsége hamar kiderült, szó sem lehetett taníttatásáról. Apja, Clarence
Holiday bendzsón és gitáron játszott, zenélt Fletcher Henderson együttesében,
ahol később leánya is énekelt. Állítólag nagyon fiatalon megerőszakolták,
prostituált lett, később is ez volt jövedelem-kiegészítése.
Centekért
énekelt New York legsötétebb kocsmáiban, éjszakai lebujaiban a húszas évek
végén, s már akkor ámulatba ejtve hallgatóságát hangjával és ösztönös előadói
képességeivel. (Sem ő maga, sem környezete nem tudott fantasztikus képességeiről
korábban) Ugyanúgy élt, mint a példaképének tartott Bessie Smith. (Állandóan
hallgatta lemezeit, akárcsak Louis Armstrongét.)
Idősebb John Hammond, a
Columbia kiadó producere és Benny Goodman fedezte fel 1933-ban.. Your Mother’s
Son-in-Law és Riffin The Scotch című első felvételeit tizennyolc éves korában
készítette Goodman segítségével. Hammond nevezte el Lady Daynek, s ezt rajongói
is átvették, terjesztették. Művésznevét Billie Dove némafilm-sztártól vette a
harmincas években.
A jazz legismertebb darabjait saját hangjára formálta,
fantasztikus volt improvizációs képessége. A harmincas évek .közepén három éven
keresztül Teddy Wilson, majd ( még a harmincas évek végén)
Count Basie és Artie Saw
zenekarával énekelt. Legszebb dalait , az Any Old Time-ot és a Strange Fruitot
Artie Shaw együttesével vette fel. Az utóbbi egy lincselés története, amely
Billie Holiday életének drámai élménye maradt, többször visszatért ehhez
dalaiban.
A kábítószernek és az italnak már a harmincas évek végétől rabja
lett, a drog miatt börtönben ült. Teljesítményét akkor még nem befolyásolta
szenvedélybetegsége, legjobb évtizede volt ez az időszak, több kitűnő dala
keletkezett akkoriban: az I Cover The Waterfront, a Billie’s Blues, az I Got
Right To Sing The Blues, a Fine and Mellow méltán került "klasszikusai" közé.
Még a a negyvenes években is a legnagyobbak között tartotta számon őt a szakma.
Többször koncertezett Európában, a londoni Royal Albert Hallban is ünnepelték.
Utoljára 1958-ban lépett fel az öreg kontinensen.
A negyvenes évek végétől
egyre gyakrabban került összeütközésbe a törvénnyel, az ötvenes évektől Billie
pályája meredek hanyatlásnak indult, botrányok kísérték életét. Időnként
bevonták működési engedélyét, s a hatóságok más módon is „nyakára jártak” de
csak kis időre tudott megálljt parancsolni a káros szenvedélyeinek. Kezeltette
ugyan magát, de ez csak átmeneti javulást hozott számára.
Billie Holiday
1959. július 17-én mindössze 44 éves korában teljesen kiégve halt meg. Emlékét a
megszámlálhatatlan lemeze mellett őrzi 1956-ban kiadott élettörténete, a Lady
Sings The Blues, amely sok mindent homályban hagyott életéről. Önéletrajzát
megfilmesítették, az 1972-ben bemutatott alkotásban
Diana Ross kitűnően
alakította a tragikus sorsú énekesnőt.
Klasszikussá vált dalai a Lover Man,
a Porgy, a Good Morning Heartache, az If You Were Mine, a God Bless The Child, a
He,s Funny That Way, a ’Tain’t Nobody’s Business If I Do,". Szinte nincs év,
hogy ne jelenne meg valamelyik sikeres albuma, vagy válogatása.
Már halála
után került több dala – köztük a God Bless the child – a Grammy halhatatlan
lemezei közé. Beválasztották az Ertegun Jazz Hall of Fame-be, a rock and roll
halhatatlanjai közé is. 1973-ban a Strange Fruit, 2010-ben pedig The Complete
Billie Holuday lemeze vezette a Billboard listáját. Lemezeit folyamatosan
megjelentetik, évente 8-10-et is kiadtak.
(Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2013
e-mail: Literatura.hu