"A blues ikonja lett."
Amerikai blueszenész, szájharmonikás, gitáros, énekes és
szerző. Eredeti neve: Marion Walter Jacobs 1930. május 1., Markvisse, Louisiana. 1968. február 15., Chicago, Illinois. |
A blues háború utáni történetének egyik eredeti figurája,
kimagasló szájharmonikása, énekese és nem mellékesen gitárosa volt Little
Walter. Rövid pályafutása ellenére- mindösszesen 38 évet élt- nagy tekintélyt
szerzett zenésztársai körében, s megszerettette magát a közönséggel. A rock and
roll halhatatlanjai közé került kísérőzenészként (éppen szájharmonikájával).
Szájharmonikája is márka volt kromatikus, azaz váltós hangszeren játszott.
Ráadásul hangszerét az ötvenes évek közepétől erősítővel használta, ezzel
különleges, orgonaszerű hangzást adott herflijének. Leghíresebb felvétele
Willie Dixon
számos feldolgozást megért szerzeménye, a My Babe, amely vezette a Billboard
Rhythm and Blues listáját. 2009-ben az 1950-1967 közötti felvételeiért
Grammy-díjat kapott a legjobb történeti album kategóriában. Több lemeze, dala
került a Blues Hall of Fame-be.
Rendkívüli tehetsége, már egészen fiatalon
nyilvánvalóvá vált. A tehetsége ugyanakkor meglehetős vásottsággal párosult.
Mindössze tizenkét éves volt, amikor csapot-papot iskolát hátrahagyva nyakába
vette a világot és egy-kettőre eljutott New Orleansba, s még 16 sem volt, amikor
Chicagóban, a blueszenészek Mekkájában kötött ki. Először gitározott, majd
hamarosan felfedezték briliáns szájharmonika-játékát is
Első felvételei
1947-ben jelentek meg. Muddy
Waters, a műfaj egyik legnagyobb egyénisége 1948-ban vette be
együttesébe, számos felvételén játszott, majd 1952-től önállósította magát.
Little Walter and The Night Caps néven alakított együttest, amelyben David Myers
és Louis Myers gitározott, Fred Below dobolt. Bandáját később átkeresztelte The
Jukes-ra.
Néhány év alatt, 1958-ig tizennégy dala került a rhythm and blues
listák élvonalába. Sikerdalai között volt a Juke, a Sad Hours, a Blues With a
Feeling, a Mean Old World, a Tell Me, Mama, a You,re So Fine, a You Better Watch
Yourself és az Off The Wall. S természetesen nem hagyható ki a sorból a My Babe
sem, sokan máig is az ő változatát tartják a legjobbnak. A This Train című
hagyományos blues dal feldolgozásával is első helyezett volt. Nagyszerűen
sikerült a Key To The Highway című, korábban Big Bill Broonzy által előadott dal
személyre szabása. A ma már szintén halott fehér szájharmonikás,
Paul Butterfield és a nagy
nevekből verbuválódott Blues Band is rendszeresen élt a hagyatékából. Az ötvenes
évek végétől nem volt állandó zenekara, de nem maradt munka nélkül.
Európába
koncertezve 1964-ben például Nagy-Britanniában adott nagy sikerű koncertet,
fellépett a Rollling Stones-szal
is. 1967-ben ismét az öreg öreg kontinensen turnézott, s bekapcsolódott a
hallatlanul népszerű amerikai folk- és bluesztiválok több éven át tartó
sorozatába. Ebben az évben jelent meg Super Blues című albuma Muddy Watersszelés
Bo Diddleyvel közösen.
Még felnőtt korában is benne volt mindenféle balhéban.
Egy alkalommal egy komolyabb verekedésbe keveredett, és az ott szerzett sebeibe
halt bele 1968. februárjában.
A már említett pályatársakon kívül feldolgozta
és játszotta dalait Charlie
Musselwhite, a fehér blues egyik kiemelkedő képességű
szájharmonikása is
Dalait műsoron tartották halála után is, lemezei
rendszeresen megjelentek az elmúlt években. Különösen nagy sikere volt a blues
kedvelőinek körében annak az albumának, amelynek anyagát az 1947 és 1953 között
megjelent dalaiból válogatták, s legalább annyira kedvelt volt a Blue Midnight
című lemeze.
(Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra
kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2013
e-mail: Literatura.hu