Sokan esküszenek rá, hogy Luther Allison az amerikai blues egyik legnagyobb tehetsége, kivételes technikával megáldott gitárosa és eredeti hangú énekese volt. Kellemes, kedves, jó humorú ember volt, erről a magyar bluesrajongók is meggyőződhettek, amikor egy évvel halála előtt egy azóta megszűnt klubban fellépett. Hosszú időn át nem sokat lehetett hallani róla. Hazájában, ahol nyilván óriási dömping van kitűnő blues-zenészekből, nem tudott érvényesülni, ezért Európában próbált karriert csinálni, végül türelme elismerést termett.
Rendkívül tehetséges és igen népes család 15 gyermekéből ő a 14. volt a sorban. A családi gospelcsapatban ragadt rá a zene szeretete. Mindössze 11 éves volt, amikor Chicagóba került, s a legnagyobbaktól lesett el annyit, hogy Rolling Stones néven saját zenekart alakíthatott. Példaképei között volt a legnagyobb fekete muzsikusok közül Freddie Kimg, B.B. King, Muddy Waters (akinek fia osztálytársa volt), Otis Rush, Magic Sam, Sunnyland Slim, T. Bone Walker, Buddy Guy. Mndössze 11 éves volt, amikor őket hallgatva elhatározta, hogy zenekart alapít Rolling Stones néven. Tizenkilenc évesean egy klubban Muddy Watersszel együtt léphetett fel.
Fiatal éveiből nem maradt fenn zenei emlék. Az 1965-ös kislemeze és 1969-es Love Me Mama című albuma hozta meg az áttörést számára. A hetvenes években rendszeresen jelentkezett kiadványokkal, életében húsz lemeze jelent meg, de még halála után is gondoskodtak róla kiadói sorlemezzel és válogatásokkal, hogy ne felejtsék el.
A hetvenes évek elején, miután nem találta a helyét hazájában, átköltözött Európába, s csaknem két évtizeden keresztül zenélt az öreg kontinensen. Gyakorta volt a svájci fesztiválváros, Montreux vendége, s Franciaországban, Németországban is sikereket aratott. Montreux-ben készült felvételeiből válogatták a Where Have you Been című kitűnő koncertalbumot.
Az amerikaiak csak nem sokkal halála előtt fedezték fel Allisont. A rockhoz is volt tehetsége, mint azt a Rolling Stones-szal és Jimi Hendrix-szel közös koncertjén bizonyította.
Hosszú „száműzetéséből” 1994-ben tért haza, s egy csapásra a legjobb gitárosok és előadók közé robbant, számos fesztivál vendége volt. Díjak sokaságát érdemelte ki, többek mközött többször nyerte el a W.C.Handy-t, a blues egyik legrangosabb díját, volt az év gitárosa, Living Blues-díjas, lemezei előkelő helyen szerepeltek a Billboardon. Grammy-díjra jelöklték, s ekkor már a szaksajtó is kivette részét az ünneplésből.
Utolsó albuma, a Reckless halála évében jelent meg, sikerét már nem élvezhette. Első kiadója a Delmark, majd a Motownnal , s más műhelyekben, például az Alligatornál is jegyeztek Allison-korongokat. Összesen több mint húsz lemeze jelent meg.
A nagyszerű blues-zenész tüdőrákban halt meg, mindössze egy hónappal azután, hogy megállapították a súlyos betegségét.
(Kovács Miklós)