"Már 16 évesen Muddy Watersnek fújta…"
"Már 16 évesen Muddy Watersnek fújta…"
| Amerikai blues- és bluesrock szájharmonikás, énekes,
billentyűs és gitáros. Eredeti neve: Paul Butterfield 1942. december 17. Chicago, Illinois. 1987. május 4. North Hollywood, California. |
 |
Paul Butterfieldet az egyik legeredetibb, legjobb fehér
blueszenészének tartja az utókor. Rövid pályáján több hangszeren játszott,
nagyszerű társakkal zenélt. A rock and roll halhatatlanjainak sorába ugyan nem
került be, viszont a blues halhatatlanjai közé beiktatták. Több albuma felkerült
a Billboard listáira.
Édesanyja festő, apja ügyvéd volt. Ő maga templomban
kezdte zenészéletét, fuvolán kezdett játszani, a chicagói szimfonikusok egyik
zenészének irányítása alatt, ígéretes jövőt jósoltak neki. A klasszikus zenét
hamar elhagyta a blues kedvéért, hangszerét is lecserélte. Nagyszerűen
elsajátította a herfli műhelytitkait, így érthető, hogy
Muddy Waters szinte
kölyökként meghívta őt zenekarához. Csodálta
Little Walter,
Sonny Boy Williamson
II és Junior Wells játékát. „Mellékesen” megtanult gitározni és billentyűs
hangszereken játszani.
Nick Gravenites énekes- gitárossal, későbbi dalainak
szerzőjével klubokban kezdett játszani. Chicagóban az egyetemen összebarátkozott
Elvin Bishop gitárossal, aki szintén a műfaj megszállottja volt, közös együttest
alakítottak. A hatvanas évek elejétől csak a zenének élt, tanulmányait
abbahagyta. Állandó helyet kapott együttesével a Big Joe’s klubban. Társult
Howlin Wolf két korábbi
zenészével, Jerome Arnolddal és Sam Layjel, később Elvin Bishoppal, 1964-től
pedig Mike Bloomfield gitáros-énekessel a Paul Butterfield Blues Banddel zenélt.
Első közös sikerük a Born in Chicago (Gravenites szerzeménye).
Az Elektra 1965-ben jelentette meg a banda nevét viselő albumot,
Willie Dixon, Little
Walter és más kiváló blueszenészek szerzeményeivel. A newporti folkfesztválon,
1965-ben kísérték Bob Dylan-t.
Paul Butterfield érdeklődni kezdett a keleti zene, Ravi Shankar szitárművész
iránt.
Kitűnő albumaik közül kiemelkedett az 1966-os East-West tradicionális
bluesokkal, köztük a 13 perces címadó saját számmal. Paul Butterfield és társai
nagy sikert könyvelhettek el az 1967-es monterey-i popfesztiválon.
Mike
Bloomfield saját együttest alakított (Electric Flag), míg Butterfield Londonban
John Mayall-al
készített lemezt. Londonban fellépett többek között Chris Farlowe-val és az
Animals együttessel.
Butterfield 1968-ban játszott
Jimi Hendrix-szel is.
Paul Butterfield közreműködött Muddy
Waters 1969-ben megjelent, Fathers and Sons című műfajtörténeti jelentőségű
albumán, zenélt többek között James Cottonnal,
Robben Forddal, Otis Rush-sal, a
Status Quo együttessel.
A Paul Butterfield Blues Band 1969-ben Woodstockban emlékezetes koncertet adott.
Együttese 1972-ben feloszlott. Ő maga más sztárokkal együtt részt vett a
Band együttes 1976-os búcsúkoncertjén. A
Mystery Traint játszotta-énekelte és kísérte Muddy Waterst. Szerencsére ez a
film is eljutott magyar mozikba, video (dvd) készült belőle.
Nem sokkal
halála előtt társult B. B. King-hez
azon a koncerten, amelyen fellépett Stevie Ray Vaughan,
Albert King,
Etta James, Gladys
Knight, Eric Clapton
és Phil Collins. A szuperkoncertről készült videofilm is eljutott
Magyarországra.
A hetvenes évek második felétől készült lemezei
kevésbé voltak értékesek, de koncertjei – főként régebbi szerzeményei révén –
élményt jelentettek. Éppen ezért szívesen alkalmazták őt sessionzenészként is.
Turnézott ezekben az években Rick Dankóval és Levon Helmmel, a Band együttes
korábbi tagjaival. Az alkohol és a drog a nyolcvanas évekre nagy pusztítást vitt
végbe szervezetében, sokat betegeskedett, s a drog túladagolása okozta 1987.
május 4-én bekövetkezett halálát, nem sokkal előtte egy stúdióalbummal
búcsúzott.
Paul Butterfield lemezei közül több bekerült a Billboard
listájára. Az Elektra kiadó 1995.ben megjelentette a The Original Lost Elektra
Sessions című albumát, de nem ez volt az egyetlen anyaga, ami halála után jutott
el a rajongókhoz.
(Kovács Miklós)
| Nagylemezek: The Paul Butterfield Blues Band (1965) East-West (1966) The Resurrection of Pigboy Crabshaw (1967) John Mayall’s Blues Breakers with Paul Butterfield (1967 – EP) In My Own Dream (1968) Keep On Moving (1969) Sometimes I Just Feel Like Smilin' (1971) All Comes Back (1973) Paul Butterfield’s Better Days (1973) Put It In Your Ear (1976) North South (1981) The Legendary Paul Butterfield Rides Again (1986) The Original Lost Elektra Sessions – 1964 (1995) The Paul Butterfield Blues Band – East-Wes Live (1996) Live At Winterland Ballroom (2011) |
   |
A CD-k online megvásárolhatók csupán a lemezbirítóra kell kattintani!
 |
 |
 |
copyright ©
László Zoltán 2012 - 2014
e-mail: Literatura.hu