"Óriás volt, nemcsak méretben, hangban is."
Angol énekes. Eredeti neve: John William Baldry 1941. január 12. East Haddin, Nagy-Britannia. 2005. július 21. Vancouve, Kanada. |
Long John Baldry, aki két méter egy centire nőtt, különleges
énekhangjával is kiemelkedett a brit énekesek mezőnyéből – művész neve
magasságából logikusan következett. Nem lett belőle sztár, de rendkívül fontos
volt hozzájárulása a brit és az egyetemes blues fejlődéséhez.
Muddy Waters-t,
Willie Dioxn-t és Big
Bill Broonzyt tekintette példaképének, szólóban és csapatban is minőséget
alkotott akár bluest, akár popot énekelt. Mindenképpen jobb értékelést érdemelt
volna a zene birodalmában.
Gyermekkoráról, zenei előtanulmányairól nem sokat
tudni. Tizenéves korában, már az ötvenes években kezdett énekelni, amikor még
nem kezdődött el a brit rock- és blues-invázió. A brit énekesek közül elsők
között kezdett blues- és folkzenét énekelni. A hatvanas évek elején abban a
szerencsében volt része, hogy csatlakozhatott
Alexis Korner Blues
Incorporated együtteséhez, amelyben a brit blues Kormányzója zenészek tucatjait
állította pályára. Az ő hangja hallható a Rhythm and Blues from The
Marquee című 1962-es Korner-lemezen. Később Cyril Davies együttesében ( a
fiatalon elhunyt énekes is tagja volt Korner csapatának) énekelt többek között
Jimmy Page-dzsel. Amikor Davies meghalt, Hoochie, Coochie Men néven ő vezette
tovább az együttest
Még mindig a hatvanas évek első felében a rhythm and
bluest játszó Steampacket együttesben többek között
Brian Auger,
Julie Driscoll és
Rod Stewart volt a társa. A
Bluesology csapatban a kezdő Elton
John-nal szerepelt. Műsorán olyan klasszikus bluesfelvételek
szerepeltek, mint a Got My Mojo Working, a Stormy Monday Blues, a My Babe, az
Everyday I Have the Blues, a Goin’ Down Slow, az I’m Ready.
Hiába volt
azonban bluesra termett hangja, a popzenében nagyobb sikereket ért el. A
hatvanas években barátságba került
Paul McCartney-val, szerepelt a
Beatles egyik TV-showjában.
Énekelte például a pop és jazzfeldolgozásokat is megért I Love Parist, a
You’ve Lost That Lovin’ Feelinget, a Cry Me a Rivert, a Let The
Heartaches Begin – ez utóbbi a brit listát vezette. A mexikói olimpia
tiszteletére készült Mexico című dala is listára került. A
Bluesology 1968-ban oszlott fel, utána szólópályára lépett.
A hetvenes
évektől eltűnt. Számítógépes játékokhoz adta a nevét. A hetvenes években előbb
az Egyesült Államokban, 1980-tól Kanadában telepedett le, állampolgárságot
szerzett, ott is folytatta a koncertezést. A nyolcvanas évektől Angliában és az
Egyesült Államokban is megjelentek régebbi és újabb dalai, Amerikában azonban
nem voltak komolyabb sikerei.
Főleg klubokban énekelt, nem sok lemeze jelent
meg . A legsikerültebbek közé sorolható az 1964-es Long John Baldry, az 1971-es
It Ain’t Easy (Rod Stewarttal és Elton Johnnal, a két énekes volt a producer), a
2001-es Remembering Leadbelly, s persze a Steampackettel készült két album. A
2009-ben megjelent Live Iowa State University 1987 című korongját elismeréssel
fogadta a kritika.
Színpadon és filmen is szerepelt, voltak filmek
amelyekhez a hangját adta. Rajzfilmekhez és számítógépes játékokhoz is adta a
hangját. A Micimackót is lemezre mondta Grammy-díjra jelölték érte. Más előadók
albumain is hallhatók dalai.
Long John Baldry mellhártyagyulladás
szövődményeként fellépett fertőzés következtében halt meg.
(Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2012
e-mail: Literatura.hu