"Hippiktől hippiknek"
1965-ben alakult amerikai együttes. Az első stabil felállás: Marty Balin ének; Paul Kantner gitár, ének; Jorma Kaukonen gitár; Grace Slick ének; Jack Casady basszusgitár; Spencer Dryden dob; |
A Jefferson
Airplane a hatvanas évek egyik legmarkánsabb és legjobb rockbandája volt. A
hippivilágnak szóló pszichedelikus rockot szállította, s ebben a stílusban az
egyik legjobb, ha ugyan nem a legjobb volt. A repülőgép 1965-ben San
Franciscóból szállt fel, s nagyon hamar a csúcsra ért – igaz, nagyon hamar ki is
égett. A banda neve Blind Lemon Jeffferson blueszenésztől ered, noha a zenekar nem
játszott bluest.
Marty Balin énekes és Paul Kantner gitáros volt az alapító,
csakhamar csatlakozott hozzájuk egy másik gitáros, Jorma Kaukonen. A
basszusgitár gazdája Jack Casady, Skip Spence kezdett a doboknál, majd Spencer
Dryden ült a helyére. Érkezett egy hölgy is a csapatba
Grace Slick, akinek
nemcsak csodálatos, érzéki, hangja, hanem szépsége is tömegeket varázsolt el.
Kicsit lazák voltak az erkölcsei, nem egy híres zenészt próbált ki. Emellett
beleszólt életébe a drog és az alkohol is. Nem ő volt az egyedüli ezzel
akkoriban. Ez volt a legerősebb felállása az együttesnek, amelyben az alapító
tagokon kívül előforduló számos zenész közül Papa John Creach, a több műfajban
is zseniális hegedűs mindenképpen kiemelést érdemel.
A Jefferson Airplane
Takes Off című bemutatkozó lemezük 1966 végén jelent meg, de ennél nagyobbat
szólt a következő, a Surrealistic Pillow, amely a Billboardon 3. lett. A lemezen
hallható a műfaj két meghatározó dala, a Somebody To Love és a White Rabbit. Az
album a másik hippilegenda, Jerry Garcia (Grateful Dead) közreműködésével
készült. A Surrealistic Pillow után az együttes zenéje komoly átalakuláson ment
keresztül. Új stílusukra leginkább
Jimi Hendrix és a
Cream hatott, melynek nyomán –
több más együtteshez hasonlóan – hangzásuk keményebbé vált, az improvizáció
pedig egyre nagyobb szerephez jutott koncertjeiken. Kitűnő korong volt az 1968-as
Crown of Creation, majd egy évvel később
a Volunteer is.
Felléptek 1967-ben Montereyben, 1969-ben a woodstocki
fesztiválon, koncertezett a csapat a híres és rangos Fillmore Eastben, valamint
a San Franciscó-i Fillmore Westben és a Winterland arenában. A Jefferson
Airplane 1973-ig létezett, sok szép pillanatot szerzett a rockrajongóknak.
Grace Slick, Paul Kantnerrel tovább vitte a Jefferson Airplane nevet, amelyből a
kommerszebb Jefferson Starship, majd Starship jött létre. Slick és Kantner
kapcsolatából közös gyermek is született. A Jefferson Starshippel Papa John
Creach, a Starshippel Marty Balin is fellépett.
Még az Airplane
létezésével párhuzamosan alakult meg a fehér blues kiválósága, a Hot Tuna, amely
sajnálatosan kevés visszhangot keltett a műfajban. Jorma Kaukonen és Jack Casady
volt a főszereplő a számos zenésszel felvonuló zenekarban. Itt is megfordult
Papa John Creach, aki 1917-es születésü évszámával túl volt az átlagos
rock-koron. 1989-ben egy lemez és egy koncertkörút erejéig az eredeti banda
ismét összejött, de mivel a korong nem keltett akkora feltűnést mint amire
számítottak, ment mindenki tovább a maga útján.
A Jefferson Airplane több lemeze jóval később került forgalomba,
például a Live at Fillmore East 1998-ban, a Live at Monterey pedig 2001-ben
idézte a szebb napokat. Az együttesnek több lemeze került a listák legjobb
helyeire, s 1996-ban megérdemelten lett tagja a rock and roll halhatatlanjai
családjának.
(Kovács Miklós)
copyright ©
László Zoltán 2011 - 2014
e-mail: Literatura.hu