"A legjobb brit gitárosok együttese"
1963-ban alakult angol együttes. Eredeti felállás: Keith Relf ének, szájharmonika; Paul Samwell-Smith basszusgitár; Chris Dreja gitár; Tony Top Topham gitár; Jim McCarthy dob. |
Rövid ideig létezett csupán a Yardbirds együttes, de a
Rolling Stones-szal, a
Kinks-szel, az
Animals-szel, a Themmel és a Pretty Thingsszel az Amerikát meghódító
Brit invázió fontos tényezője volt.
Keith Relf énekes és szájharmonikás, Chris Dreja és Tony Top Topham gitáros,
Paul Samwell-Smith basszusgitáros és Jim McCarty dobos 1963 tavaszán alapították
az együttest. Az amerikai blues, a rhythm and blues alapszámaival aratták első
sikereiket. Szerepelt repertoárjukon például az I’m a Man, a Louise,
a Good Morning Little Schoolgirl, a Boom, Boom és a Smokestack
Lightnin. Az Animals mellett az övéké volt a nagy dicsőség, hogy kísérhették
Nagy-Britanniában az egyik legjelentősebb fekete szájharmonikást, Sonny Boy
Williamsont. Topham helyére a kezdeteknél az akkor mindössze 18 esztendős
gitáros zseni, Eric Clapton
került a Roosters zenekarból
Az 1964-ben megjelent első albumuk, a mára gyűjtőcsemegének számító Five Live
Yardbirds kizárólag feldolgozásokkal jelent meg, s többségében
„vendégszámokat” tartalmazott az 1965-ös For Your Love című második
korong is. A címadó dal viszont az együttes meghatározó sikere lett, Angliában
3., Amerikában a 6. Eric Clapton azonban túl poposnak találta, s
John Mayall Bluesbreakerséhez
távozott.
Helyére a „lóarcú” Jeff Beck érkezett, aki előzőleg a Nightshift, és a Trident
tagja volt. Közreműködésével jelent meg 1965 végén a csaknem teljesen sajátnak
mondható Having a Rave Up című korong. Alapjában véve poposabb-rockosabb
lett az irányvonal, de óriási sikerek születtek: mindenekelőtt a Heart Full
of Soul, a Still I’m Sad. Maradtak emlékek a korábbi, bluesos
korszakból is: a Shapes of Thing, az A Train Kept a Rollin’ (Ezt
játszották gitárzúzás közepette a Nagyítás című Antonioni-filmben), a New
York city Blues,. azután a Beck által jegyzett Jeff’s Blues, a
Steeled Blues, a Stroll On és mások. Beck volt a főszereplője az
1966-os Roger the Engineer című albumnak, amelyre olyan örökzöldek
kerültek, mint a The Nazz Are Blue, a Jeff’s Boogie, az Over,
Under Sideaways and Down és több más kitűnő dal.,
Egy évvel Beck után érkezett a Yardbirdshöz a harmadik gitárzseni, Jimmy Page,
akit a banda sírásójának is neveztek, hiszen a hanyatló zenekar romjain 1968-
ban ő alakította a Led Zeppelin-t.
Page eleinte a távozó Samwell-Smith helyett basszusgitározott. Amikor Beck
1967-ben saját zenekart alakított, Page lett a szólógitáros és hegedült is. Vele
már nem készült említésre méltó album, a Live Yardbirds Featuring Jimmy Page
azonban a Yardbirds katalógus értékes darabja, igaz, ez a zenekar feloszlása
után jelent meg. Page játékstílusa gyökeresen eltért elődeiétől, a kemény rock
meghatározó lett az együttes zenéjében. A kései Yardbirds-nóták közül az az
I’m Confused bekerült a Led Zeppelin repertoárjába (Dazed and Confused
címmel).
Az együttes 1968. nyarán szűnt meg. Page a Zeppel futott nagy karriert, Keith
Relf és McCarty a Rennaissance
tagja lett, előbbi a Medicin Headdel és az Armageddonal is játszott, majd
1976-ban halálos áramütést szenvedett, Chris Dreja fotóni kezdett, Samwell-Smith
producerként tevékenykedett
Miután a csapat 1992-ben a rock and roll halhatatlanja lett, Chris Dreja és Jim
McCarty új tagokkal életre hívta Yardbirdst. Koncerteztek, lemezük jelent meg,
többször eljutottak Magyarországra is.
K.M.
Fontosabb albumok:
Five Live Yardbirds (1964) For Your Love (1965) Having a Rave Up (1966) Sonny Boy Williamson & Yardbirds (1966) Roger The Engineer (1966) Little Games (1967) Live Yardbirds Featuring Jimmy Page (1971) Yardbirds Reunion Jam (1999) Birdland (2003) Live at B. B. King’s Blues Club (2007) |
copyright © László Zoltán 2009 - 2010
e-mail: Literatura.hu