"Széles skálán a laza poptól a jazzig."
Amerikai pop, rock and roll és jazz-énekes, dalszerző,
színész. Eredeti neve: Walden Robert Cassotto 1936. május 14. Bronx, New York. 1973. december 20., Los Angeles, California. |
Bobby Darint a Bicska Maxi című Koldusopera-slágerrel ért nagy
sztárrá, de több sikeres dal kitűnő előadója az ötvenes és hatvanas években. A
popban volt a legerősebb, de jól állt neki a country, “talált fogást” a blues-,
és jazzdalokon is. Kitűnő dalszerző, színészként is megállta a helyét. Két
Grammy-díjat nyert, bekerült a rock and roll, a dalszerzők halhatatlanjai közé,
s csillagot kapott Hollywoodban a hírességek sétányán, több aranylemezt,
listavezető vagy élvonalbeli sikert mondhatott magáénak. Több mint másfélszáz
dalt írt. Filmjei közül Magyarországon csak a televízió mutatta be a Mr.
Szeptember című fillmjét. Elkötelezett demokrata, békeharcos volt. 2010-ben a
rock and roll halhatatlanjainak életműdíjasa lett.
Zűrös családba született,
ő maga sem volt egészen tisztában, ki az anyja, ki az apja. Gyermekkorától
súlyos szívbeteg, a család orvosa úgy vélte, a tizenöt évet sem éri meg. A
gyógyszerek mellett a zenével vette fel a harcot, állapota javult.
Középiskolás korától a zenének szentelte életét: énekelt, gitározott,
zongorázott, dobolt. Az ötvenes évek közepén alakított zenekarával mulatókban,
rendezvényeken léptek fel. Nem volt húszéves, amikor megkezdte saját dalainak
gyártását, amelyben Don Krishner, az ismert zeneszerző segítette. Első
szerződése a Deccához kötötte, akkoriban vette fel művésznevét egy
mandarinreklám nyomán. Első dala
Leadbelly szerzeménye a Rock Island Line 1956-ban – ezzel nem
került reflektorfénybe. Szoros szál fűzte Connie Francis énekesnőhöz, de a hölgy
apja véget vetett románcuknak.
Az Atlantic Recordsnál 1957-ben készítette
első átütő sikerét, a Splish Splasht, amely a a Billboardon 1., több más listán
is top 10-es siker lett, egymilliónál több eladással. Következő nagy sikere, a
Dream Lover saját szerzemény volt, egészen a listák csúcsa közelébe jutott.
(Feldolgozta többek között Johnny Burnette,
Ricky Nelson, Dion, később
John Lennon). 1959-ben
született meg Bertolt Brecht és Kurt Weil Koldusoperájából „kölcsön vett” sikere
a Mack the Knife, azaz a Bicska Maxi (ezt később a politikai szerepvállalása
miatt egy ideig nem énekelte.) Bobby That’s All című albumán jelent meg, s annak
ellenére lett legnagyobb sikere, hogy a szakmabeliek megpróbálták lebeszélni
elénekléséről. Kétmillió fogyott a kislemezből, két Grammyjét is ezért kapta, s
még ideálja, Frank Sinatra is műsorára tűzte. A dal később bekerült a Rolling
Stone 500-as listájára, valamint a Grammy-halhatatlanok közé.
Szép sikert
hozott Charles Trenet francia sanzonénekes La Mer című dalának angol nyelvű
változata (Beyond The Sea) is. E két dallal bebiztosította helyet a legnagyobb
amerikai előadók között, a legjobb klubokba, koncerttermekbe hívták New Yorktól
Las Vegasig. Sikereket ért el a countryzenében is, a Things és az If I were a
Carpenter és más dalaival.
Egyik legismertebb filmjét, Mr. Szeptembert
1960-ban Olaszországban készítette (az alakításért Golden Globe díjat kapott).
Filmbeli partnernőjével Sandra Dee-vel házasságot kötött. Több mint tíz film
(köztük a Nyomás alatt, a Nősülni kötelező, a Hősök pokla és a Captain Newman,
MD) készült közreműködésével, s nem egynek zenéjét jegyezte. Több Golden Globe,
Oscar jelölést kapott.
Pályájának legszebb évei a hatvanas évek végéig
tartottak, a zenei divat változása miatt pályája hanyatlásnak indult. A
politikában vállalt szerepet, segítette Robert Kennedy kampányát, háború ellenes
dalokat írt saját kiadója számára is, a korábbiaknál mérsékeltebb sikerrel. A
hetvenes évek elején inkább koncertjeivel tartotta fenn az érdeklődést maga
iránt.
Bár Bobby Darin igyekezett egészséges életmódot élni – nem ivott, nem
drogozott - egészségi állapota a hatvanas évek végétől folyamatosan romlott,
1973-ban szívbillentyű-műtét következményeként elhunyt.
( Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani.
copyright ©
László Zoltán 2013
e-mail: Literatura.hu