Doc Watson
"Aki felülemelkedett a műfajokon."

Amerikai bluegrasss, country és blues-zenész, énekes, zeneszerző,
 gitáros, bendzsós, harmonikás.

Eredeti neve: Arthel Lane Watson

                       1923. március 3., Deep Gap, North Carolina.

                       2012. május 29, Winston-Salem, North Carolina.
Doc Watson

Nagyon sok az olyan zenész, előadó aki jelentősen hozzájárult ugyan az amerikai és az egyetemes zenekultúra fejlődéséhez, a szakmai körök megbecsülését is kiérdemelték, ám a szélesebb nagyközönség nem értékelte kellően zenéjüket. Közéjük tartozik a hagyományos amerikai műfajok, a folk, a (nem mulatós) country, a bluegrass és a blues hagyományainak folytatója, kiemelkedő dalnoka, Doc Watson is.
A hét Grammy-díjjal és Grammy életműdíjjal is kitüntetett zenész kiérdemelte, hogy a rangos Berklee College of Music tiszteletbeli doktorává fogadja. Ezek mellett számos egyéb amerikai és nemzetközi elismerés birtokosa. Bekerült a bluegrass zene halhatatlanjai közé, s Bill Clinton elnöksége idején vehette át a művészetek (amerikai) nemzeti medálját.
Doc Watson fertőzés következtében kisgyermek korában elvesztette látását. Fiatalon kezdett gitározni, és harmonikán játszani a legendás Carter Family és Jimmie Rogers gyakorolt rá jelentős hatást pályája kezdetén. Ezért nem véletlen, hogy éppen a Carter Family 1930-ban megjelent „When Roses Bloom in Dixieland” című dalából készítette egyik korai saját felvételét. Még nem volt húszéves, amikor szűkebb hazája zenekaraival koncertezett, játszott többek között a már ismertebb Delore Brotherstől és a Monroe Brotherst dalait is.
Az ötvenes években az akusztikus gitár mellett a legendás gitáros, Les Paul által kifejlesztett elektromos gitáron is pengetett. Nagyszerűen elsajátította mind az „ujjazós”(fingerpicking) , mind a pengetős (flatpicking) technikát. A hatvanas években ismét az akusztikus gitár kapott főszerepet a pályáján, miközben bendzsót is felvette hangszerei arzenáljába. Első önálló albuma, az Old Time Music at Clarence Ashley’s 1961-ben jelent meg. 1963-ban nagyszerű koncertet adott a műfaj legendás seregszemléjén, a Newport Folk Festivalon. Ez az évtized több kitűnő lemezt hozott: az 1964-es Doc Watson, az 1965-ös Doc Watson&Son, az 1967-es Ballads for Deep Gap, valamint az 1968-as koncertlemeze egyaránt emlékezetes darab volt. Fiával, a folkzenész körökben szintén megbecsült Merlével a hatvanas évek közepétől zenélt együtt mintegy két évtizeden át, egészen 1985-ig, Merle baleset okozta haláláig.
A hetvenes években a folk, a bluegrass visszaszorult, de Doc Watsonnak ezekben az években is volt mondanivalója: a Doc Watson Stage, a Then and Now, a Memories és más korongjai nagyszerű albumok voltak. Nagy sikerrel adta elő egyebek között a számos műfajban feldolgozott Will The Circle Be Unbroken című klasszikust.
A nyolcvanas évek viszonylag szerény terméséből a Riding Midnight Train emelkedett ki, s értékes lemez volt az évtizedet lezáró The Doc Watson Family is. Ennek az évtizednek a derekán a fiát ért tragikus baleset miatt egy időre visszavonult a fellépésektől. Ettől az időtől kezdve inkább a korábbi dalaiból élt lemezen és koncerten.
Szerencsére nem hallgatott el teljesen, a nyolcvanas és kilencvenes években is voltak emlékezetes fellépései és lemezei. További Grammy-díjakkal gyarapította gyűjteményét. Ezekből az évekből emlékezetes az On Praying Ground, a Home Sweet Home, a Third Generation Blues című lemeze. Időnként még a 2000-es években is adott koncerteket.
Közel ötven sorlemez (közel 40 stúdió és több mint 10 koncertfelvétele) és számos kitűnő válogatása a legjobb kiadóknál jelent meg.
(Kovács Miklós)

 

Nagylemezek:

Old Time Music at Clarence Ashley’s vol. 1 (1961)
Doc Watson&Family (1963)
Old Time Music at Clarence Ashley’s vol. 2 (1963)
Treasires Untuld (1964)
Doc Watson (1964)
Doc Watson&Son (1ö65)
Southbound (1966)
Ballads from Deep Gap (1967)
Doc Watson in Nashville (1968)
Doc Watson at Stage (With Merle Watson) (1971)
Then and Now (1973)
Memories (1975)
Tradition (1977)
Red Rocking Chair (1981)
Doc and Merle Watson’s Guitar Album (1983)
Pickin’ The Blues (1985)
Riding The Midnight Train (1986)
The Doc Watson Family (1990)
On Praying Ground (1990)
Remembering Merle (1992)
Doc&Dawg (1997)
Home Sweet Home (1998)
Third Generation Blues (1999)
Sittin’ Here Pixckin’ the Blues (2004)
Live at the 2009 New Orleans Jazz and Heritage Festival (2009)

Doc Watson

Doc Watson 

Doc Watson

A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani! 

Doc Watson  Doc Watson  Doc Watson 

Dalszövegek/Lyrics

Fotók/Photos


Vissza/Back

copyright © László Zoltán 2013
e-mail: Literatura.hu