"Sokoldalú, elsősorban country-orientált zenész."
Amerikai gitáros, énekes, elsősorban a country és western
műfajban, dalszerző. Eredeti neve: Merle Ronald Haggard 1937. április 6. Bakersfield, California. |
Merle Haggard a hatvanas évek elejétől ismert előadó és
szerző. Példaképei között olyan „ősök” találhatók, mint Lefty Frizzell, Jimmie
Rogers, Bob Willis, Hank Williams, de sokat tanult
Johnny Cash-től, a feketeruhástól is.
Nagyon hamar kialakította saját stílusát a műfajon belül. Az évtizedek során
tizennégy albuma és közel 40 kislemeze volt listavezető csak a Billboardon. Két
Grammy-díjat nyert, egy lemze bekerült a Grammy halhatatlanjai közé. Ő maga a
countryzene halhatatlanja, többször volt a műfajban az év előadója, a dalszerzők
nashville-i halhatatlanjai közé is beválasztották, de ezeken kívül is számos
elismerés birtokosa. A bluesos beütésű Bakersfield Sound megteremtője, az
akusztikus műfajt „átvezette” az elektronikus hangszerre. Az általa játszott
countryzenére más amerikai műfajok, a blues és a jazz is hatottak.
Nehéz
gyermekkora és fiatalkora volt, szüleiről nem sok emléke maradhatott, hiszen
kilencéves korában árvaságra jutott, addig is egy lakókocsiban éldegéltek együtt
valahol Kaliforniában. Gyermekkorától kezdve zenélt, első saját gitárját 12 éves
korában kapta ajándékba. Tizennégy éves korában kezdett zenélni egy barátjával.
Az árvaházak falai között nőtt fel, s amikor kikerült az intézet falai közül,
bizony nem riadt vissza a lopásoktól, de a "keményebb"rablásoktól sem. Többször
volt börtönben, többek között a legendásnak számító St.Quentinben is. Itt
hallotta egyszer koncertezni Johnny Cash-t, s elhatározta, ő is énekelni fog.
Szabadulása után, a hatvanas évek elején Cash segítette őt.
Az ötvenes
években egyik példaképe, Lefty Frizzell addig nem volt hajlandó fellépni, amíg
őt nem engedték a mikrofon elé – a közönség szeretettel fogadta. Amikor első
lemeze 1962-ben megjelent, a publikum segítette a listán a jobb helyekre. Abból
a lemezből egyébként pár száz darabot adtak el.
Első ismert dalai egyikének
a címe: Skid Row volt. Felvételt készített vele a Tally
Records, majd a hatvanas évek elején szerződtette a Capitol – ekkortól vált neve
szélesebb körben ismertté. Csakhamar több dala felkerült a Top 40-es listára.
A hatvanas évek második felétől Merle Haggard a műfaj „szupersztárja”.
Egymás után kerülnek dalai a Billboard és más listák élvonalába. Első
listavezető dala a The Fugitive, amelyet közel negyven követett egészen a
nyolcvanas évek végéig.
Haggard leghíresebb dalai: a Sam Hill, a Hungry
Eyes, a The Bottle Let Me Down, a Killer, a Three Theme, a Mama Tried, a The
Legend of Bonnie and Clyde és a The Working Man Blues – de természetesen ízlés
szerint választható más is, az óriási termésből.
Első albuma 1965-ben jelent
meg. Csupán sorlemezeinek száma egyébként megközelíti a százat – ezek közül több
mint 10 került első helyre.
Haggardot a hetvenes évektől kezdve Woody
Guthrie legendás folkénekes és szerző örököseként emlegették, de nem azon az
úton haladt, mint Guthrie. Amerika-szerte élvezett hatalmas népszerűségét jól
tükrözik a lemezei.
Nemcsak a country-listákon, hanem a poplistákon is
többször élre tudott kerülni, vagy be tudott kerülni az élvonalba. Semmiféle
rockinvázió nem tudta elhallgattatni az évezredforduló óta is fáradhatatlan
énekest. Kétségtelen, hogy az utóbbi években sokkal kevesebb dala kerül be az
élmezőnybe, s csökkent fellépéseinek száma is. Az eddig kapott Grammy-díjak
száma nincs arányban szerteágazó zenészi tevékenységével, mindenesetre jelzi,
hogy szakmailag is értékelték.
A viszonylag csendes 90-es évek után az új
évezredben ismét „belehúzott” Haggard, több lemeze is megjelent, ezeket is
lelkesen fogadta a közönség és elismeréssel üdvözölte a szakma is.
(Kovács
Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2014
e-mail: Literatura.hu