"Kháron
ladikját ringatja a folyó."
1972-ben alakult amerikai zenekar Eredeti felállás: Chuck Pazzano basszusgitár, John Pazzano dob, John Curulewski gitár, ének, Dennis De Young billentyűsök, ének, James Young gtár, ének. |
A Styx az egyik legnagyobb név a west coast zenében. Szerepük
és befolyásuk a hard rock - arena rock terén meghatározó volt a hetvenes évek
végén, nyolcvanas évek elején. 1972-ben alakultak Chicagóban, és kezdetben az
Emerson, Lake &
Palmer-re valamint a
Moody Blues-ra emlékeztető
progresszív zenét játszottak. Első két lemezükkel és a hosszas turnézással elég
népes rajongótábort szereztek maguknak, de az átütő siker még váratott magára.
1974-ben Curulewski kilépett az együttesből, helyét Tommy Shaw foglalta el, aki
jelentősen megváltoztatta a banda zenei irányultságát. Hangzásviláguk keményebb
és egyben melódikusabb lett. A világhír egy kislemez kapcsán köszöntött rájuk, a
Lady című bakelit milliós példányszában kelt el, és a
sikerlisták élvonalába került. Ezt követő két nagylemezük az Equinox
és a Crystal Ball közepes sikert aratott, de mindkettőn akadt
olyan szám amely felkerült a sikerlistákra. Az igazi nagy áttörés 1977-ben jött
el, a The Grand Illusion című korong a legsikeresebb Styx lemez
lett, több mint három millió példányt adtak el belőle, és két évig szerepelt a
legjobb albumok listáján. Ekkor már komoly ellentétek voltak az együttesen
belül, Shaw és De Young egyaránt a saját zenei irányvonala felé akarta terelni a
bandát. Ez azonban csak jót tett a formációnak, hiszen egyedülálló sikerszériát
tudhattak magukénak: négy egymást követő albumuk lett multi-platina lemez:
The Grand Illusion, Pieces Of Eight, Cornerstone, Paradise Theatre.
Ezeken a korongokon olyan, ma már klasszikusnak számító slágerek találhatók mint
a Come Sail Away, Fooling Yourself, Renegade, Blue Collar Man
vagy a sikerlistákat hetekig vezető Babe.
Ezt követően az
1983-as Kilroy Was Here című, rock-opera jellegű korongjuk már
kevésbé sikerült, ami a belső feszültségeket odáig növelte, hogy 1984-ben a
banda hivatalosan feloszlott. A tagok egyéni vállalkozásokba kezdtek, nem is
sikertelenül. Tommy Shaw Ted Nugent-el megalapította a Damn Yankees együttest,
míg a többiek 89-ben újraélesztették a Styxet. Shaw helyét Glen Burtnik foglalta
el. Az újjáalakulást új album követte, 1990-ben megjelent az Edge Of The
Century amely aranyalbum lett. Ám a viszonylagos siker ellenére, a
kiadó nélkül maradt együttes ismét feloszlott.
1996-ban egy turné erejéig
ismét összejött a zenekar ( ennek eredménye lett a Return To Paradise
című koncertalbum), de a komoly alkoholproblémákkal küszködő John Pazzano
nélkül. A koncertlemez sikere arra sarkallta a banda tagjait, hogy együtt
maradjanak és elkészítsék új stúdióalbumukat Brave New World
címen. A lemez sikertelensége ismét a zenekar feloszlásához vezetett.
2002-ben ismét összeálltak, ezúttal a James Young, Tommy Shaw, Todd Sucherman,
Lawrence Gowan, Ricky Phillips felállásban és elkészítették a Cyclorama
című korongot, mely elég visszhagtalan maradt. Ennek ellenére a formáció sokat
koncertezett, és kiadtak még két albumot melyek szerény sikert arattak. 2006 óta
nem jelent meg új lemezük, bár a zenekar létezik, fellépéseik vannak mégis úgy
tűnik: nevükhöz méltóan ott vannak valahol a lét és a nemlét között mint a Styx.
LZ
copyright ©
László Zoltán 2011
e-mail: Literatura.hu