Dizzy Gillespie
"A bebop királya.”

Amerikai jazz-zenész, zeneszerző, trombitás, pozanos, zongorista, énekes.

Eredeti neve: John Birk „Dizzy” Gillespie

                       1917. október 21., Cheraw, Dél-Karolina.

                       1993.. január 6. Englewood, New Jersey. 
Dizzy Gillespie

Dizzy Gillespie minden idők egyik legnagyobb dzsessztrombitása, akinek azért a harsona és a zongora is a hangszeres kelléktárában tartozott. Kétszeres Grammy-díjas, szinte felsorolhatatlan azoknak a kimagasló jazz-zenészeknek a száma, akikkel hosszú pályafutása során koncertezett vagy lemezt készített, különösen szoros kapcsolata volt Charlie Parkerrel.
Kilencedik gyermekként érkezett a családba, atyja szintén zenész volt. Valami keveset tanult egy agráriskolában, de nem sokat koptatta a padot. Tizenkét éves korától játszott trombitán, de apja nyomdokain haladva a pozant is kipróbálta egyebek közt. Fiatalon elszegődött Bill Dogget együtteséhez, de nem melegedett meg, hiszen a főnök "lapátra tette". Ezután Philadelphiában bukkant fel. Egy-kettőre megkedvelték az életvidám fickót, a Dizzy becenévvel egy fiatalkori zenésztársa „ruházta fel”.
Húszéves korában Tedd Hill együttesébe került Roy Eldridge helyére, akit mindig is egyik példaképének tekintett. Európában is turnéztak két éven keresztül. Amikor hazatért, csatlakozott a korszak több neves zenészegyéniség big bandjéhez. A negyvenes évek elején ismerkedett meg Charlie Parker altszaxofonossal, akivel szoros barátságot kötöttek, s együtt csatlakoztak Earl Hines zenekarához. Turnézott többek között Cab Calloway együttesével is.
A negyvenes évek közepére érett meg benne az elhatározás, hogy saját zenekart alapítson. Charlie Parkerral és másokkal megteremtették a bebop stílust, amely évtizedeken át döntően befolyásolta a jazz fejlődését és hangzásvilágát. Vezetésével alakult meg a bebop első big bandje. Az elsők között, már a negyvenes évek végétől beépítette zenéjébe a latin, afro-kubai elemeket. A negyvenes években játszott többek között Coleman Hawkins, Duke Ellington és Benny Carter mellett, akkoriban zenélt először együtt Ella Fitzgerald-dal is. 1946-ban klasszis big bandet létesített kitűnő zenészekkel, Ray Brownnal, Milt Jacksonnal és barátjával, Kenny Clarke-kal. Gyakori társa volt Thelonious Monk, a zongora felejthetetlen atyamestere is.
Dizzy Gillespie 1953-ban minden idők egyik legnagyszerűbb koncertjét adta a torontói Massey Hallban Charlie Parker szaxofonossal, Bud Powell zongoristával, Charles Mingus bőgőssel és Max Roach dobossal. Az itt rögzített lemeznek nem is lehetett más a címe, mint "The Greatest Jazz Concert Ever" (Minden idők legnagyobb dzsesszkoncertje).
Dizzy Gillespie vezetésével szervezték meg azt a zenekart, amely 1955-től az amerikai külügyminisztérium támogatásával nagy sikerű jószolgálati koncertkörutat tett Dél-Európában és Ázsiában, majd Dél-Amerikában. Rendszeres részvevője volt a legnagyobb fesztiváloknak: többször szerepelt Montreux-ben, Nizzában a JVC fesztiválján, , a Knebworth és a Kool fesztiválon.
Nem „ragadt le” saját zenésznemzedékénél: a hetvenes évektől egyre gyakrabban lépett fel a fiatalabb zenésznemzedék legjobbjaival, köztük John Faddisszel, majd Wynton Marsallisszal. Együtteseivel beutazta az egész világot Afrikától Ausztráliáig. Magyarországon kétszer is koncertezett. Élete vége felé, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján hosszú turnékra vezetett egy kitűnő zenészekből álló ENSZ-zenekart (United Nations Band).
Englewoodban érte utol a halál, rákbeteg volt, de az utolsó pillanatig koncertezett. Több ezren, köztük pályatársak kísérték utolsó útjára, temetésén felolvasták Bill Clinton amerikai elnök méltató szavait.
Az 1937 és 1992 között megjelent lemezeinek száma meghaladta a százat, különösen izgalmasak koncertlemezei. Az önálló lemezek mellett közreműködött Benny Carter, Charles Mingus, Oscar Peterson, Quncy Jones, Mongo Santamaria és mások felvételein. A kiadók halála után sem álltak le életművének publikálásával. Több, mint egy tucat koncertfilm maradt utána.
(Kovács Miklós)

Nagylemezek:

The Complete RCA Recordings (1937-1949)

The Groovin’ High (1945-1947)

Bird and Diz (Charlie Parkerrel – 1950)

School Days (1951)

Dee Gee Days: The savoy Sessions (1951-1952)

The Great Blue Star Sessions (1952-1953)

The Greatest Jazz concert Ever (1953)

Diz and Getz (1955)

Afro (1955)

The Modern Jazz Sextet (1956)

The Champ (1956)

Dizzy Gillespie and his Big Band (1957)

At Newport (1957)

Dizzie Gillespie duets (1957)

An Electrifying Evening With The Dizzy gillespie Quintet (1961)

Something Old, Something New (1963)

The Cool World (1964)

Reunion Big Band (1968)

Soul and Salvation (1969)

The Giants of Jazz (1972)

The Giant (1973)

The trumpet Kings at Montreux (1975)

Dizzy Gillespie Meets The Phil Woods Quintet (1986)

Live at The royal Festival Hall (1989)

To Diz With Love: Diamond Jubilee Recordings (1992)

Groovin’ High (1996)

Small Groups 1945-1950 (1998)

The Dizzy Gillespie Story – Boxset (1939-1950)

Career 1937-1992 (2005)
Dizzy Gillespie

Dizzy Gillespie

Dizzy Gillespie

Dizzy Gillespie

Dizzy Gillespie

Another Night In Tunisia (2012)

A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!

Dizzy Gillespie Dizzy Gillespie Dizzy Gillespie

Dalszövegek/Lyrics

Fotók/Photos


Vissza/Back

copyright © László Zoltán 2012
e-mail: Literatura.hu