"Clapton is God"
Angol gitáros, énekes, szerző. 1945. március 30. Ripley, Surrey. |
Az 1945. március 30-án született Eric Clapton számos sikeres
együttesben fordult meg. A Slowhand (Lassú kéz) művésznéven is ismert gitáros,
énekes, szerző az első - még akusztikus - hangszerét 13 éves korában kapta.
1962-ben 17 évesen vásárolta első elektromos gitárját. Első együttesét, a Roostert
1963 elején alapította. Következő állomása, a sikerek elindítója a
Yardbirds. De
itt sem töltött el hosszú időt; 65-ben távozik és
John Mayall Bluesbreakers-ébe
ment, hogy a mestertől tanulva technikáját tovább csiszolja, tökéletesítse. Ebben
az állandóan változó felállású kísérőzenekarban sem maradt sokáig. Úgy érezte
többre képes, nem ez az igazi helye. 1966-os távozása után egy supergroup, a
Cream oszlopos tagja lett. A Cream igazán nagy
sikereket hozott számára. Ez idő tájt már egyre több olyan házfal volt Angliában,
amelyet a "Clapton is God" felirat díszített a közrendfenntartók nem kis
bosszúságára - akik nyilván nem rockrajongók. Ám az isteni gitáros ebben a
formációban sem töltött el túl hosszú időt, hiszen a
Cream
1968-ban feloszlott. Ezután ismét egy supergroup következett, a rövid életű de
annál fontosabb
Blind Faith. Ez a banda mindössze egy albumot jelentetett meg, és egy
24 állomásból álló amerikai turné után - szinte már szabályszerűen - ez is
felbomlott. Hogy mi lehetett az oka annak, hogy a leghíresebb zenészeket tömörítő
együttesek - habár jelentősek voltak, mégis hamar szétestek? A válasz
valószínűleg az lehet, hogy ezek a zenészek mind máshol szereztek hírnevet maguknak,
és a már híres, de addig más-más úton járt zenészeket a nagy üzleti fogás
reményében a producerek és menedzserek igyekeztek egy bandába összehozni. Bár
Clapton nyilatkozata szerint eleinte mindig és mindnyájan élvezték a nagy emberek
összjátékát, együttműködését, de hamar rá is untak egymásra. Túlhajszolták
őket a pénzéhes menedzsment tagjai. Ennek ellenére minden olyan lemez, amelynek
számaiban Eric Clapton valaha is játszott, a remekművek közé tartozik. A kor
igényéhez, szokásához híven valamennyi együttes lemezeit hosszú instrumentális
szólók tarkították. Ezek közül is kiemelkedtek Clapton érzelemtől áthatott,
gondosan megszerkesztett szólói. Derek, - mert barátai így is hívták a gitárost, -
a hetvenes éveket egy újabb, de szintén rövid életű formációban kezdte, a
Derek
And The Dominos-ban. 1971-ben Delaney and Bonnie az éppen időszerű együttes, ahol
Clapton pengetett. Időközben rövid ideig besegített John Lenonnak a Plastic Ono
Band-be. A sok vendégszereplés között önálló munkára is volt ideje. Ilyen
körülmények között készült el egyik leghíresebb száma - a Layla.
Ezt a számot George Harrison feleségének írta hódolata jeléül. Később, hogy,
hogysem éppen ő lett a felesége. Ilyen előzmények után egész egyszerűnek látszott
valamilyen kapcsolatba kerülni az ex-Beatles-ekkel - csupán úgy kellett gitározni,
énekelni, mint Eric Clapton. 1971. augusztus elsején New Yorkban a Madison Square
Gardenben rendezték a Bangla Desh megsegítésére szervezett koncertet, ahol számos
kiválóság, köztük Clapton is fellépett. Az érdekesség az, hogy a koncertet épp
George Harrison szervezte. A nagy sikerű zenésznek számtalan magánéleti
problémával kellett szembenéznie: ezek közül legveszélyesebb a komoly
kábítószerezés. A sztár emberi nagyságát mutatja, hogy 71-73 között egy
akupunktúrás kábítószer elvonókúrán vett részt, visszavonulva a
nyilvánosságtól. Újra visszatérve a munkához még mindig sok hírességgel zenélt
együtt, de lényegében csak szólókarrierjét folytatta. Első önálló fellépését
1973. január 13-án a Rainbow Theatre-ben tartotta. A következő évben
kísérőzenekart szervezett maga köré. A folyamatos munka, szereplés közben a régi
együtteseivel közösen lépett fel olyan emlékkoncerteken, mint például a Yardbirds
napok. A hetvenes évek végén ő is ott volt a
Band
búcsúkoncertjén és szerepelt a Last Waltz című filmben. A 80-as években hol
többet, hol kevesebbet dolgozott és gyakran lépett fel a
Dire Straits-szel
közösen, egymást kísérve. A magánéletben szomorú sorsú zenész életének jelentős
részét a lelkivilágát oly hűen tükröző blues alapú rocknak szentelte. 1993-ban Unplugged című lemezéért több Grammy-díjat kapott.
A szerencsétlenségek életének állandó kísérői voltak. Repülőszerencsétlenségben meghal
gyerekkori barátja, a remek bluesgitáros
Stevie Ray Vaughan, ennél is súlyosabb
fia, Conor halála, aki kizuhant egy New Yorki toronyház ablakából. Ennek ellenére,
vagy talán éppen ezért tovább zenél és munkája nyomán nagyszerű produkciók
születnek. 2005- ben megjelent albuma a Back Home, mely korong most már
egyértelmüvé teszi, hogy a tizenhétszeres Grammy díjas Clapton végleg hazatért a
modern klasszikusok közé. 2008-ban óriási koncertet adott New Yorkban, ahol
együtt lépett fel egy másik élő legendával
Steve Winwood-dal, és 2009-ben a
koncert anyagával közösen turnéznak. 2010-ben jelent meg a Clapton
című lemeze melyet a kritikusok az utóbbi évtizedek egyik legjobb lemezének
tartanak.
Eric Clapton a rock and roll háromszoros halhatatalanja: a
szólókarrierjén kívül kiérdemelte ezt a Yardbirds együttessel és a Creammel.
Tizenhat – egyes források szerint 18 – Gramy-díj nyertese, életműdíjat is
kapott. Előkelő helyen szerepelt a minden idők 100 legjobb gitárosa között.
Saját drogos múltjára emlékezve már négy alkalommal tartott kitűnő
gitárfesztivált a hangszer legjobbjaival, köztük
Buddy Guy-al,
Jeff Beck-el, Susan Tedescschi-vel és
Derek Taylorral, B. B King-gel,
Johnny Winter-rel és másokkal.
Crossroads címmel. Valamennyi megjelent CD-n és DVD-n
Nagylemezek: Eric Clapton (1970.) History Of Eric Clapton (1972.) Eric Clapton At The Rainbow (1973.) Eric Clapton At His Best (1973.) 461 Ocean Boulevard (1974.) There's One In Every Crowd (1975.) Blues World Of Eric Clapton (1975.) Eric Clapton Was Here (1975.) No Reason No Cry (1976.) Slowhand (1977.) Backless (1978.) Just One Night (1980.) Another Ticket (1981.) Time Pieces (1982.) Money & Cigarettes (1983.) Time Pieces Vol. 2 - Live In The Seventies (1983.) Backtrackin' (1984.) Behind The Sun (1985.) August (1986.) The Cream Of Eric Clapton (1987.) Crossroads (1988.) Homeboy (1989.) Journeyman (1989.) 24 Nights (1991.) Rush (1992.) Unplugged (1992.) From The Cradle (1994.) Cream Off (1995.) Crossroads2 (1996.) Early Stages (1997.) Eric Clapton & Friends (1998.) Pilgrim (1998.) U.K. Blues 1964-65 (1998.) Rarities (1998.) Professor Blues (1998.) After Midnight (2008.) Clapton (2010.) Put It Where You Want (2011.) |
Chronicles (1999) Riding With The King (2000) Reptile (2001) One More Rider, One More Car (2002) Me And Mr. Johnson (2004) Back Home (2005) Complete Calpton (2007) Old Sock (2013) |
copyright © László
Zoltán 2000 - 2015
e-mail: Literatura.hu