| 1955-ben alakult amerikai rhythm and blues és rock and
roll együttes. Eredeti énekesek: Carl Gardner (vezető tenor) Billy Guy (bariton) Bobby Nunn (basszus) Leon Hughes (tenor) |
 |
A színesbőrű zenészekből alakult Coasters egy-kettőre kedvence
lett azoknak, akik a rhythm and blueszal megbolondított, különösen feszessé tett
rock and roll megszállottjai. Az együttes emblematikus száma a Yaketi
Yak volt, amellyel vezették a Billboard 100-as listáját és a rhythm and
lues listát is. Érdemeikhez kétség sem férhetett, mint együttes elsőként
kerültek be a rock and roll halhatatlanjai közé.
Jerry Leiber és Mike
Stoller, a rock and roll híres szerzőpárosa látta el a fiúkat dalaival, már
akkor is, amikor többen közülük az elődzenekarban a The Robisban bontogatták
szárnyaikat. A két kitűnő szerző saját lemezkiadója, a Spark Records számára
fedezte fel az együttest.
Az 1956-ban listára is felkerülő daluk a
Down in Mexico, s ugyanabban az évben hasonló sikert ért el a Turtle
Dovin’ is. Ezután évekig rendszeresen szállították a sikereket: 1957-ben a
Searchin’ és a Young Blood című dalukkal
kislemezük vezette a rhythm and blues listát, de mindkét szám befért a 100-as
listára is. A Searchin’ később visszaköszönt a
Beatles, a
Hollies, a
Spencer Davis Group és
mások előadásában – több száz feldolgozása ismert. Az 1957-es évszámot viselte a
Yaketi Yak, amellyel felértek a Billboard 100-as és a Rhythm and Blues lista
élére. A szám érdekessége, hogy míg a korábbiakat Los Angelesben rögzítették,
ezt New Yorkban vették fel King Curtis szaxofonjátékával.
A hőskor énekesei
– a 2011-ben elhunyt Gardner, a 2002-ben elhunyt Guy, az 1986-ban elhalálozott
Nunn, és az egyedüli élő Hughes - mellett ki kell emelni Adolph Jacobs gitárost,
aki az ötvenes években volt a Coasters tagja, de jelenléte meghatározó volt. A
későbbi tagok közül Earl „Speedo” Carroll tenor egy évtizeden át öregbítette az
együttes hírnevét, míg Ronnie Bright (basszus) 1968—2009-ig adta a hangját.
Leiber és Stoller mellett Doc Pomus, Joe Tex és sok más szerző szállított
slágereket a Coastersnek. Leiber és Stoller egyébként producere is volt dalaik
többségének.
A Coasters nemcsak a fergeteges ritmusú dalokkal hívta fel
magára a figyelmet, hanem a kitűnő dallamokkal is, amelyekhez nélkülözhetetlen
volt az alapénekesekhez társuló népes vokál. Dalaikat jó adag homorral tették
még gazdagabbá.
Tulajdonképpen szinte mindegyik korai daluk telitalálat
volt: a Charlie Brown, a Poison Ivy (első helyezett volt ez is, s többek között
a Rolling Stones
csapott le rá). Szenzációs dalaik közül kihagyhatatlan az Along Came Jones, a
Little Egypt, az I’m a Hog For You vagy a Shoppin for Clothes.
A Coasters
végigbulizta a hatvanas éveket, bár addigra megcsappant listás dalaik száma. A
hetvenes évekre pedig már kifejezetten megtört az együttes lendülete. Utolsó
listás daluk 1971-ben a Love Potion Number Nine volt, de addigra már teljesen
megváltozott az együttes összetétele. A 2000-es években J. W. Lance vezető
énekes bizonyult a legkitartóbbnak.
Nem volt túl sok eredeti lemezük, de
válogatásaik mindig kapósak maradtak.
Nemcsak dalaik és énektudásuk révén,
hanem fergeteges színpadi produkciójukkal is kitűntek a korszak legjobb
együttesei közül, s követendő példaként szolgáltak a rock and roll és a rhythm
and blues későbbi generációjának több tucat előadója számára.
(Kovács
Miklós)
| Listavezető kislemezek: Searchin’/Youngblood (1957) Yaketi Yak (1958) Poison Ivy (1959) Nagylemezek : The Coasters (1958) One By One (1960) Coast Along With the Coasters (1962) That’s Rock and Roll (1964) All Times Greatest Hits (1967) Their Greatest Recordings: Early Years (1971) Young Blood (1982) The Ultimate Coasters (1986) 50 Coastin’ Classics Anthology (1992) There’s Riot Goin’ On: The Coasters on Atco (2007) Baby That is Rock’ n’ Roll (2011) |
  |
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
 |
 |
 |
copyright ©
László Zoltán 2012
e-mail: Literatura.hu