„ Fekete arcok a Woodstock nemzedékéből.”
A Sly&The Family Stone a hatvanas-hetvenes évtized
fordulójának legsikeresebb rhythm and blues formációja, amely otthonos volt a
klasszikus rockzenében, a pszichedelikus rockban, s kiválóan ágyazott meg a
hetvenes évek funkyzenéjének, majd a későbbi hip hopnak. Vezéregyénisége Sly
Stone és testvére, Fred. Mellettük azonban a család több tagja is megfordult a
zenés vállalkozásban. A csapat fellépett Woodstockban, bekerült a rock
halhatatlanjai közé. A Rolling Stones magazin minden idők 100 legkiemelkedőbb
előadói közé sorolta. Fantasztikus, kőkemény csapat volt, nehéz megmagyarázni,
hogy miért nem kapott nagyobb figyelmet a maga idejében és később sem.
A
számos hangszeren kiválóan muzsikáló Sylvester Stewart (ezen a néven jött
világra Sly Stone 1944-ben Texasban) testvéreivel együtt az ötvenes években
kerültek Kaliforniába. A vallásos családból származó fiatalember és testvérei
gospellel kezdték, Sly Stone 16 éves korában egy helyi lemezkiadónál vette fel
Long Time Gone című első dalát. Testvéreivel The Stewart Four néven alakítottak
együttest. Sly és Freddie főiskolás korukban több zenekarban is megfordultak.
A hatvanas évek közepén diszkósként, majd rádiós műsorvezetőként hívta fel
magára a szélesebb zenekedvelő publikum figyelmét. A hatvanas évek derekán Sly &
Te Stoners, testvére, Freddie pedig Freddie&The Stone Souls néven alakított
együttest.
1967-ben, San Franciscóban határozták el, hogy közösen zenélnek,
a közös vállalkozásba bevették lánytestvérüket, előbb Vaettát, később Rose-t.
A zenekar színfoltot hozott a rock világába: különleges vokális hangzásuk,
dalaik egyedi ritmusa hamar felismerhetővé tette zenéjüket. Vérbő, erőszakos
zenéjük nemcsak a színes bőrű közönséget ragadta meg, hanem a fehér fiatalokat
is.
Sly mint frontember az ének, a billentyűs hangszerek és sok más hangszer
mellett oroszlánrészt vállalt a dalszerzésből és a produceri munkából. Főleg San
Franciscóban és környékén dolgoztak. Első nagylemezük, az 1967-ben megjelent
A Whole New Thing szakmai körökben elismerést hozott számukra,
ám a szélesebb publikum még nem harapott rá eléggé. Első igazi sikerük 1968-ban
a Dance to The Music című dal és az azonos című album bekerült
a rhythm and blues lista tíz legjobbja közé.
A következő években milliós
példányszámban fogytak lemezeik. Első listavezető daluk az Everyday
People, ezt követte a Thank You és a Family
Affair. Albumaik is kelendőek voltak, ezt tükrözte Stand’ című lemezük
3. helyezése a Billboardon, majd 1970-es válogatásuk, a There’s Riot Going On
1971-es, és a Fresh című 1973-as albumuk első helyezése a Billboardon. Sly
Stone-nak kiterjedt kapcsolatai voltak a hatvanas évtized sok más zenészével,
köztük Grace Slickel (Jefferson
Airplane), Billy Prestonnal, Bobby Freemannel, a
Temptations és a Bar Kays
együttessel, Bobby Womackkel és George Clintonnal.
Sikerükhöz hozzájárult a
Woodstockban bemutatott fergeteges produkciójuk, amelyet rögzített a
fesztiválról készült háromórás film is.
A sikersorozat a hetvenes évek
közepéig tartott, ekkor az együttes egyik kulcsfigurája, Larry Graham
basszusgitáros távozott. A „főnököt” a drog eltávolította a minőségi zenétől. A
zenekar a hetvenes évek közepén feloszlott Sly Stone szólókarrierrel
próbálkozott, több albumot megjelentetett a hetvenes években, de sikerük nem
érte el az együttesét. Sly a nyolcvanas években tiltott szenvedélyének
„köszönhetően” megjárta a börtönt is. A zűrös ügyek megrontották kapcsolatát
testvérével, Freddie-vel is. Közben turnézott a George Clinton and The
Funkadelic nevű, ma is működő funkybandával.
Később Sly Stone főként
producerként hasznosította magát a zenei világban. Az együttes nagy korszakának
lemezeit a kilencvenes években újra megjelentették szolíd sikerrel. 2011-ben
megjelent az I’m Back! Family&Friends című album, felfrissített klasszikusokkal.
Az album közreműködője többek között
Jeff Beck, Ray Manzarek,
Carmine Appice és Johnny
Winter.
(Kovács Miklós)
A CD-k onlime megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2012
e-mail: Literatura.hu