"A rock and roll mártírja, aki példaképe volt a későbbi rockereknek"
Amerikai rock and roll és rockabilly énekes. Eredeti neve: Ray Edward Cochran 1938. október 3. Albert Lea, Minnesota. 1960. április 17. Chippenham, Anglia. |
Buddy Holly
„évfolyamtársa” volt a rock and roll második hullámában Eddie Cochran, akit 21
évesen ért halálos baleset Angliában, s nem mutathatta meg, hogy ki lehetett
volna. Indulása ígéretes volt: slágerei közül a Summertime Blues
évek múltán is hatott a beatkorszak, majd a rock számos előadójára. A Rock and
Roll halhatatlanja 1987 óta, s bekerült a Rockabilly Halhatatlanjai közé is. A
Rolling Stone magazin minden idők legjobb száz gitárosa közé is beválasztotta
2003-ban. Családjával az ötvenes évek elején szűkebb hazájából Kaliforniába
költözött. Középiskolás éveiben már elég jól zenélt, otthonos volt a rock and
roll világában, de más stílusokban, így a rockabillyben és a countryzenében és
nem volt idegen tőle a blues sem. Példaképei között megtalálható Roy Acuff, Chet
Atkins, Hank Williams, Elvis Presley,
Chuck Berry vagy éppen
T-Bone Walker. Tanult dobolni, zongorázni, de hamar elkötelezte magát a gitár
mellett.
Megismerkedett egy Hank Cochran nevű countryzenésszel (nem rokon, a
névazonosság teljesen véletlen), 1955-ben megalakították a The Cochran Brothers
nevű formációt, amely egy évig működött, ezután ismerkedett meg Jerry
Capeharttal, aki a Summertime Blues egyik szerzője volt, s később is jegyeztek
közös dalokat Cochrannel. Szerepelt az 1956-ban bemutatott The Girl Can Help It
című zenés filmben, amelyben egyik híres számát, a Twenty Flight Rockot énekelte
– ezt sok évvel később a Rolling
Stones is előadta. . Egy évvel később újabb filmszerepet kapott,
megszületett a Sittin in The Balcony, majd a Summertime Blues és a C’mon
Everybody, amely szinte ikertestvére az előbbinek, csaknem ugyanolyan sikeres is
volt.
A Liberty Kiadó 1957-ben jelentette meg egyetlen albumát, a többit már
halála után adták ki. Egyetlen egy Cochran-szám sem volt listavezető, még a
Summertime Blues is csak a 8. helyig jutott. Több mint száz feldolgozás
születetett belőle, a Who
együttes Woodstockban aratott vele tomboló sikert.
Legjobb dalai közé
sorolható a Nervous Breakdown, a Teenage Heaven.
A Jeanny, Jeanny, Jeanny sokak szerint jobb vele, mint az eredeti változatban,
Little Richard-dal.
Nagyszerűen dolgozta fel Ray
Charles Hallelujah, I Love Her So, és Carl Perkins Blue Suede Shoes
című világslágerét is.
Cochran közlekedési baleset áldozata lett, a tragikus
esemény idején vele utazott Gene Vincent, a kor másik bálványa, akinek
menyasszonya vesztette életét. Vincent idegösszeomlást kapott, s attól, kezdve
gyakorlatilag eltűnt a színpadról. Eddie Cochran alig több mint egy évvel később
távozott az élők sorából, mint Buddy Holly, akinek halála hozzátartozói szerint
nagyon megviselte.
Legfeljebb két lemezre való dala maradt, azokról több bőrt
lehúztak a kiadók.
Feldolgozta dalait a már említetteken kívül a
Beach Boys, Joan Jett, a White
Stripes, a Sex Pistols , a Beatles,
Paul McCartney,
Jimi Hendrix,
Rod Stewart, a
Humble Pie,
Van Halen, a Damned,
Bruce Springsteen, Brian
Setzer, a Stray Cats, az UFO és mások.
(Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2012
e-mail: Literatura.hu