"Mindíg visszatalál a boldogsághoz."
Angol rock and roll és blues énekesnő. Eredeti neve: Helen Kate Shapiro 1946. szeptember 28. London |
A rock and roll elsősorban férfi műfaj, de története során
olykor előkerült egy-egy gyöngyszem a hölgyek köréből – igaz, inkább az Egyesült
Államokban, de jutott belőlük Angliába is. A londoni születésű, csinos Helen
Shapiro még tizennégy éves sem volt, amikor énektanára meglátta benne az
egyéniséget.
Helent szülei bátorították, hogy énekeljen. Nem is kellett
noszogatni, a Susie and Hula Hoops nevű iskolai zenekarban kezdte próbálgatni a
tehetségét. Főként Elvis Presley
és Buddy Holly dalainak
feldolgozásaiból állt a repertoárjuk. Helen 14 éves volt, amikor felfigyelt rá
énektanára, és beajánlotta őt az EMI menedzserének. Norrie Paramor, számos neves
előadó menedzsere is tehetségesnek találta, s a Don’t Treat Me Like a
Child (Ne bánj úgy velem, mint egy gyerekkel.) című dalt bízta rá,
amivel az ifjú hölgy elindult a siker útján, harmadik lett a brit listán.
Kitűnően énekelte az érett énekesnőknek „való” St. Louis Bluest, aztán a
You don’t Know és a Walking Back To Happiness (Vissza
a boldogsághoz) már első helyezést hozott neki a brit legjobbak között.
(Egyetlen dala, amely az amerikai Billboardon is helyezett). Még ekkor is csak
15 éves volt. Listát vezetett 1963-ban a No No Tresspassing/Not
Responsible című kislemeze is. Nemcsak előadói tehetségének, hanem
különleges, mély hangszínének, érett hangjának is köszönhette berobbanását.
Segített, hogy bátyja olykor elvitte őt klubokba, hogy hallgathasson élő zenét,
sőt énekeltek is együtt.
Repertoárját meglehetősen eltérő stílusú dalokból
építette fel, de szó sem volt arról, hogy bármit, válogatás nélkül énekelt volna
el. Feldolgozta Elvis Presley egyik legnagyobb sikerét, az Are You Lonesome
Tonight?" című dalt, a Teenager in Love, a Tell Me What He Said, a Let’s Talk
About Love és más és hasonló könnyebb darabokat. Elővette a jazz és a blues
klasszikusait is, köztük Ella
Fitzgerald nevezetes dalait, a The Birth of Bluest, a Goody,
Goodyt, a Basin Street Bluest és másokat. Tizenhat éves korában a legjobb brit
énekesnővé választották.
Óriási tehetség volt, ám a hatvanas évek derekára
mégis eltűnt a legjobbak közül. Lemezei "kikoptak" a slágerlistákról: utoljára
1964-ben szerepelt dala a legjobbak között, kicsivel korábban a Little Miss
Lonely-val még a 8. helyre tudott kerülni.
A hetvenes évekre szinte teljesen
eltűnt a slágerpiacról. Hangja inkább rádióállomások jazz és blues programjaiban
volt hallható. Lemezeinek száma nem érte el még a tízet sem. Ez nem elsősorban
az ő hibája, hanem a menedzsereié és a médiáé.
Helen Shapiro akkor került
ismét reflektorfénybe, amikor 1986-ban pályakezdése 25. évfordulójára
nosztalgia-albuma jelent meg. Már fiatal korában megpróbálkozott a filmezéssel,
és a színház világában is, énekesi sikerei elmúltával csurrantak-cseppentek
szerepek. A BBC Television alkalmazta, s voltak filmszerepei is, játszott az
Oliver című musicalben. 1993-ban megjelentette önéletrajzát.
Egészében véve
később is hiányzott az övéhez hasonló különleges hangszín a pop-rock női
mezőnyéből
(Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezboritóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2011
e-mail: Literatura.hu