Akira Kurosawa

Roshomon
A vihar kapujában (1950)

A félkegyelmű 

A félkegyelmű (1951)

Ez a ritka formai tökéllyel megoldott kosztümös film, Akutagawa elbeszélései nyomán, egy szamuráj megölésének és felesége megerőszakolásának többféleképpen előadott történetében leplezte le az emberi gyarlóságot, és villantotta fel az emberi jóságot. A világsiker hatására a Toho szabad kezet adott a tökéletességre törekvő Kurosawának költséges filmtervei megvalósításában, legyen bár az a Macbeth (Véres trón, 1957) vagy Dosztojevszkij (A félkegyelmű, 1951) és Gorkij (Éjjeli menedékhely, 1957) műveinek japánosított adaptációja. Kurosawa aprólékosan kidolgozott forgatókönyveit általában egyszerre több kamerával, olykor tízszeres túlforgatással vitte filmre, hogy az atmoszférát és a színészi játékot legjobban megragadó beállítást választhassa ki a vágásnál, amelyet 1952-től maga irányított, ezt tartván legfontosabbnak a film világának kialakításában. Mindez megtérült kosztümös szuperprodukciói - A hét szamuráj (1954), A testőr (1961) és folytatása, a Sanjuro (1962) vagy a széles vászonnal kísérletező Rejtett erőd (1960) - közönségsikerével, ami az első kettő esetében plagizálásra ihletett olyan westernrendezőket, mint John Sturges (A hét mesterlövész, 1960) és Sergio Leone (Egy maréknyi dollárért, 1964).

A hét szamuráj 


A hét szamuráj (1954)

A hét szamuráj

A hét szamuráj 

Véres trón
Véres trón (1957) 
Véres trón 

Vissza       Tovább

copyright © László Zoltán 2014
e-mail: Literatura.hu