Seurat élete összefoglalható néhány
évszámmal; ezek sem annyira ese- ményeket, hanem inkább műveket
jeleznek, mert rövid pályafutásának leginkább figyelemre méltó esemé-
nyei azok a nagy vásznak, amelyek- nek minden alkotóerejét szentelte.
Egy városi rajziskolában kezdte tanulmányait, majd két évig az École
des Beaux-Arts-t látogatta. Ezután a Louvre mestereit, Ingres-t,
Delacroix-t és Veronesét tanulmányozta, közben pedig Charles Blanc,
Rood és más tudósok könyveit tanulmányozta, amelyekből tudományos
ismereteket szerzett a színekről. 1882-ben és 1883-ban
Seurat figyel- mét főképp a rajz kötötte le. A fekete-fehér
ellentétével eredeti stílust al- kotott, melyet nem annyira a vonalra,
mint inkább a tömegre, valamint a részleteket gyakran teljesen magába
olvasztó fényre és árnyékra alapított. Az ismert formákat elrejtve, új
nézet- ben mutatta meg a dolgokat — meg- fosztva őket minden
esetlegességük- től —, s ily módon váratlan hatást ért el velük. A
vonalat mint túl részletező kifejezőeszközt elvetette, s a tömeg- gel
rajzolt. Seurat új világot terem- tett, melyben az árnyékok
plasztikus testekhez simulnak, a fények titok- zatossággal telítettek,
a szürkéknek a feketétől a fehérig terjedő skálája intenzív életet él.
Vonalainak sűrű szövésű hálója alatt fények villognak, a harmonikus
arabeszkek egyen- súlyozó ritmust követnek, a formák hol elmosódnak,
hol meg élesen ki- rajzolódnak. Signac később ezt mondta róluk:
„Tónusrajzok, egyszerű vázlatok, de az ellentétek és fokozatok olyan
tökéletes megfigyelésén alapulnak, hogy színes képet lehetne festeni
róluk, anélkül, hogy az ember ismét megnézné modelljüket."
Valahányszor egy-egy képét kiál- lította, heves viták keletkeztek kö-
rülötte, ő azonban nem sokat törődött velük. Nem titkolta véleményét,
hogy az ő vágya: „valami újat" alkotni, bajosan egyeztethető össze
követő- inek buzgalmával, akik az ő mód- szereit veszik át, és az ő
felfede- zéseiből élnek. Lassacskán mégis egy kis csoport alakult ki
körülötte és Signac körül, amely benne tisztelte vezérét, Félix Fénéon
pedig tudomá- nyosan megalapozott cikkekben fej- tette ki a
neoimpresszionistáknak ne- vezett festők elméleteit.
|