"Az átváltozó művész"
Angol énekes, gitáros, billentyűs, szaxofonos, szerző, producer. Eredeti neve: David Robert Jones. 1947 január 8. London. 2016 január 10. London. |
David Jones Londonban született. A dátum nem egyértelmű.
Annyi biztos, hogy a különböző források születését 1946 és 1948 közé teszik.
Azért külön is megemlítenénk egy évszámot, amely elég biztosnak látszik, mert
pontosan a két szélső érték számtani közepe: 1947. január 8. 17 éves korában
helyi zenekarokban szaxofonozott, majd három évvel később énekesként, de már mint
szólista folytatta karrierjét. A mérsékelt siker miatt egy időre felhagyott a
zenéléssel. A tibeti buddhizmus hatása alá került, és kolostorba vonult. Ezt
követően egy országjáró pantomimtársulathoz szegődött, közben a különféle
avantgarde irányzatokkal ismerkedett. Ekkor lett barátja többek között Syd Barrett (a
Pink Floyd első gitárosa), Lou Reed (a
Velvet Underground énekese) és Iggy Pop. Ezt a
korszakot 2 nagylemez-válogatás örökítette meg: az 1967-es The World Of
David Bowie és az 1973-as Images 1966-67. Egy érdekes
dalcím ebből a korszakból: The Laughing Gnome (A röhögő gnóm).
1967-tól, a flower-power (virághatalom) idején ő is alapvető változásokon ment
keresztül. Ezt mutatja első nagy sikere, a Space Oddity című kis- és
nagylemez. Ezzel az alkotásával állt az időközben David Bowie-vá vált zenész
legközelebb a rock műfajához. A Space Oddity a maga dekadens életérzésével,
pesszimista hangvételével híven tükrözte azt az új, kiábrándult világképet,
amely a hatvanas évek diáklázadásainak szellemiségét váltotta fel. Ebben az
időszakban, amikor még a bluesra épülő zene foglalkoztatta, egy lényegében
állandó trió kísérte Spiders From Mars (Marsbéli pókok) néven: Mick Ronson
(gitár, ének), Trevor Bolder (basszusgitár), Woody Woodmansey (dob). A zene mellett
írással és (ön)festéssel is próbálkozott, kipróbálta tehetségét a
társművészetekben is. A The Man Who Sold The World címu albummal
folytatódott az átalakulások sora: Hunky Doryból Ziggy Stardust lett, majd Aladdin.
Bowie személye körül valóságos kultusz alakult ki, miközben pályája mind
magasabbra ívelt. 1972-ben, munkásságának egyik tetőpontjaként jelent meg The
Rise And Fall Of Ziggy Stardust... című nagylemeze, amelyet az évtized
kiemelkedő alkotásaként tartanak számon. Külön említést érdemelnek a színpadi
fellépések, hiszen Bowie nem utolsósorban ezeknek köszönheti óriási
népszerűségét. Haját rikitó színűre festve, témához illő bizarr kosztümökben
lépett a közönség elé. A paranojás őrült figuráját éppúgy képes volt
hatásosan megeleveníteni, mint a biszexuális kéjencét. Rendkívül érzékeny
lényének köszönhetően a közönséggel nagyon könnnyen megtalálja a kapcsolatot.
Színpadi megjelenési formái ennek megfelelően széles skálát öleltek fel. Bowie
fél szemmel mindig a sikerre kacsintva festi, öltözteti magát. Sajnos másik szemére
nem lát; fiatalkorában egy verekedés alkalmával elvesztette egyik szemének világát.
Átváltozásainak se szeri, se száma. Talán a végén már ő sem tudta magáról, hogy
kicsoda! Színpadra hosszú ideig nem, csak a kamerák és a tükrök elé lépett. Nem
volt megállás: Diamond Dogs,
Young Americans - siker, siker és siker. Állomásról állomásra
változtak az imágók. Az évek során Bowie remekül sikerült albumok egész sorát
készítette el. Ezek közül mindegyik egyedülálló a maga nemében, és alkotójuk
kimagasló rockegyéniségét bizonyítják. Bowie hatását többen a Rolling Stones hatvanas
évekbeli szerepéhez hasonlítják, mások szerint a Beatles óta a legbefolyásosabb
rockszemélyiség, akinek pályája még a beat korszakban indult és napjainkban is tart.
S eközben még filmszerepeket is vállalt: 2001 Űrodüsszeia; Clockwork Orange
(Mechanikus narancs); Gigolo, Labirintus. Hősök - kik? - talán az Albérlő, vagy a
Rémisztő szörnyek. Még egy arc: Divatok. Táncoljunk, mert Ziggy újra él! Hírnév
és megint Divat. Majd: Soha se alázz meg engem. Ma éjszaka a Labirintusban sem! És
végül egy Bádoggép csörömpöli - Sértő ritmusait... - Ziggy alias valami, de nem
csoda. A csoda az maga David Bowie.
A zseniális művész 2015 január 10-én,
két nappal 69-ik születésnapja és utolsó nagylemezének megjelenése után hunyt
el.
Nagylemezek: The World Of David Bowie (1967.) Space Oddity (1969.) Man Who Sold The World (1970.) Hunky Dory (1971.) The Rise & Fall Of Ziggy Stardust (1972.) Aladdin Sane (1973.) Images 66-67 (1973.) Pin - Ups (1973.) Diamond Dogs (1974.) David Live (1974.) Young Americans (1975.) Images (1975.) Station To Station (1976.) Changesonebowie Greatest Hits (1976.) Low (1977.) Heroes (1977.) Stage (1978.) Peter And The Wolf (1978.) Lodger (1979.) Scary Monsters (1980.) The Best Of David Bowie (1980.) Changestwobowie (1981.) Another Faces (1981.) Christiane F. (1981.) Fashions (1982.) Rare (1982.) In Berthold Brecht's Baal (1982.) Let's Dance (1983.) Ziggy Stardust - The Soundtrack (1983.) Fame & Fashion (1984.) Tonight (1984.) Labyrinth - The Soundtrack (1986.) Absolute Beginners - The Soundtrack (1986.) 1966 (1987.) Never Let Me Down (1987.) Sound + Vision (1989.) Black Tie, White Noise (1993.) Outside (1995.) Earthling (1997.) Deram Anthology 1966-68 (1997.) Hours... (1998.) Heathean (2002.) Reality (2003.) |
Glass Spider Live (2008.) Reality Tour (2009.) The Next Day (2013) Blackstar (2016) |
copyright © László Zoltán 2000 - 2016
e-mail: Literatura.hu