1966-ban alakult brit bluesrock együttes. Eredeti felállás: Kim Simmonds gitár; Bryce Portius ének; Bob Hall zongora; Ray Chappell basszusgitár; John O'Leary szájharmonika; Leo Mannings dob. |
A London déli részéből indult Savoy Brown együttes a blues legnagyobb
egyéniségeitől merített. Példaképeik között volt
B. B. King,
Muddy Waters,
Howlin Wolf,
Alexis Korner és sokan mások. Több különlegesség is említhető
az együttessel kapcsolatban. Mindenek előtt az, hogy angol bandák között igazán
ritkaság, hogy ilyen sokáig létezik egy társaság, még ha rendkívül változatos
felállásban is. A másik érdekesség, hogy első énekesük, az a bizonyos Bryce
Portius színes bőrű, s akkoriban fehér együtteseknél ez bizony nem volt
jellemző. S nem elhanyagolható az sem, hogy európai létére az együttes
sikeresebb volt Amerikában, mint hazai vizeken.
Nem túl sokáig kellett várni
az első lemezükre 1967- ben jelent meg a Shake Down – és itt van egy újabb
különlegesség velük kapcsolatban: nem kislemezzel indítottak, hanem mindjárt
albummal. Az kevésbé tekinthető szokatlannak, hogy a bemutatkozó albumukon
nagy fekete blues-mágusoktól dolgoztak fel klasszikusokat –
Willie Dixon,
Albert
King, B.B. King, John Lee Hooker és mások dalai kerültek az albumra. Ez a lemez
több volt, mint egy együttes sikeres debütálása, sokan ítélték a lemezt a brit
bluestörténet egyik figyelemre méltó állomásának.
Már az első lemez
megjelenése után megindult a zenészvándorlás: a személycserék jól mutatták, hogy
hatalmas tartalékok voltak a brit blues színterén. Érdemes megemlíteni, hogy
basszusgitárost és dobost fogyasztott a legtöbbet, billentyűst pedig a
legkevesebbet az együttes. Szinte lehetetlen is felsorolni minden összeállítást.
Érdemes felvillantani néhány nevet: Bob Brunning (basszus), Mark Stone és Dave
Peverett (gitár), Hughie Flint (dob). Chris Youlden (énekes), a Magyarországon
is járt Miller Anderson és Stan Webb (gitár)
A személycserék után olyan
kiváló albumok születtek, mint a Getting to The Point, a
Blue Matter, a Raw
Sienna – ez utóbbi eltávolodott a bluesos hagyományoktól, a hangszerek között
feltűntek a vonósok és a fúvósok is..
Az első amerikai koncertkörútra
1969-ben került sor, de több alkalommal visszatértek a tengeren túlra -
természetesen óriási sikerrel.
A hetvenes években folytatódott a
zenészkeringő a Stan Webb (ex-Chicken Shack)-Miller Anderson (Keef Hartley Band)
és Kim Simmonds alkotta formáció különösen szép időszaka volt a Savoy Brown
történetének – de nem sokáig bírták együtt. A zenész-vándorlás közepette a
hetvenes nyolcvanas években befutott egy-két kevésbé sikerült lemez. A
kilencvenes években azután megrázta magát az aktuális társaság és 1998-ban Live
at The Record Plant címmel készítettek nagyszerű korongot. Az egyenetlen
színvonalú lemezek mellett Simmondsék ugyanakkor jó néhány nagyszerű koncerttel
örvendeztették meg híveiket.
A Savoy Brown tehát ma is dolgozik. Kim Simmonds
énekes-gitáros mellett Joe Whiling (ének, szaxofon), Garnet Grimn (dob) és Pat
De Salvo (basszusgitár) ápolja a Savoy Brown gazdag hagyományait. Mintegy
harminc sorlemezük jelent meg, a legutóbbi korongjuk az 2009-ben megjelent Too
Much of a Good Thing című válogatás.
(Kovács Miklós)
copyright ©
László Zoltán 2011
e-mail: Literatura.hu