John Huston
( 1906 - 1987)
Moby Dick (1956)
Moby Dick (1956)
|
John Huston
Moby Dick (1956) |
Moby Dick (1956) |
|
Ég tudja, Mr. Allison (1957) |
Ég tudja, Mr. Allison (1957) |
|
A barbár és a gésha (1958) |
A menyország gyökerei (1958) |
|
A vizuális művészetek iránti vonzalma arra késztette Hustont, hogy
esztétikai párhuzamot keressen filmjeinek képeiben -
Toulouse Lautrec
festményeivel a Moulin Rouge-ban, valamint japán festményekkel A barbár
és a ghésa cimű filmben - de nem sikerült tökéletesen egybeillesztenie a
történettel. A helyzet sokat javult a hatvanas években. Első western
filmje a Kitaszítva, valamint a Kallódó emberek - egy késői western,
melyben a modern kor cowboyai vadlovakat fognak, jobb híján
kutyaeledelnek - kicsit tulságosan is tudatos allegória, ám Huston
fanyar elnézése és a térdinamika iránt érzett ösztönének köszönhetően
mindkét film sikert aratott. Jó érzékkel hatástalanította a
melodramatikus elemeket, és ez az előnyére vált Az iguána éjszakája című
Tennessee Williams adaptációnak, és még inkáb a Visszatükrözések egy
aranyló szempárban című filmnek, mely Carson McCullers a forró amerikai
Délről szoló történetének ügyesen visszafogott változata. 1972-ben a Fat City-vel (Bunyósok) ismét tehetsége legjavát adta, ahogy mély együttérzéssel és fölényes szakmai hozzáértéssel készített filmtanulmányt egy kilátástalan sorsú, piti kis bokszolóról. Kései mesterműveinek sora az Aki király akart lenni című filmmel, Kipling a kaland és a hatalom káprázatáról szoló történetének megrázó feldolgozsával folytatódott. Utolsó két filmje lett élete főműve. A Prizzik becsülete kegyetlen humora nevetségessé tette a maffiafilmeket, A halál pedig számos irodalmi adaptációja közül az utolsó és talán a legjobb, szeretettel, örömmel, valamint szívbemarkolóan búcsúbeszédszerű, csendes szánalommal dolgozza fel James Joyce novelláját, melyen áttűnik az élet szépsége és mulandósága. |
|
|
Kitaszítva (1960) |
Kitaszítva (1960) |
|
|
Kallódó emeberek (1960) |
copyright © László Zoltán 2011
e-mail: Literatura.hu
