Alfred Sisley
virtuális galéria

Irodalom Színház Film Rockzene Mitológia Galéria Lexikon
 

 

Film

Színház

Irodalom

Rock Legendák

Mitológia

Vers antológia

Irodalmi lexikon

Nobel-díj

Aforizma-tár

 

 

Alfred Sisley
(1839 — 1899)

Sisley képviseli Monet mellett az impresszionizmust teljes tisztaságá- ban. Első festményei, nevezetesen amelyeket 1866-ban először küldött be a Salonba, Corot és Courbet mo- dorában készültek. Egész művészete majdnem kizárólag a tájra korlá- tozódik, sőt valamennyi tájképét a Szajna völgyében, Ile-de-Franceban, s legfőképp Fontainebleau környé- kén festette. Bámulatosan s Monet- hoz hasonló érzékenységgel tudta visszaadni a lomb rezgését vagy a víztükör csillogását; ugyanakkor ha- tározottabban megőrizte a táj szerke- zetét, mint Monet, a látványt nem redukálta vibráló színekkel kifejezett fényhatásokra; formái zártak marad- nak, nem oldódnak fel az atmosz- férában. Művészetében nincs semmi módszeresség. Nem vette át Boudin alacsony horizontjait, s némely vásznán csak azért hagyott nagy helyet az égboltnak, mert színével, mozgalmasságával szervesen hozzá- tartozik az ábrázolt témához.
Festményei láttán mindannyiszor az az érzésünk, hogy tudása legjavát adta. Elképzelni sem lehet kuszább sűrűséget, mint amilyeneket ő festett a fontainebleau-i erdőben, kétség- beesettebb árvízi jelenetet az ő port-marlyi vásznainál, bánatosabb fényű havas tájakat, mint louve- ciennes-i képei, ragyogóbb tavaszt, mint amilyeneket Saint Mammés-ban alkotott. Sisley 1879 után végleg Moret-ban telepedett le. Életéről és művészetéről keveset írtak, holott neki is ugyanaz a művészsors jutott osztályrészül, ami a többi imp- resszionista festőnek; ifjúkorában - Bazille-hoz, Monet-hoz és Renoirhoz hasonlóan - Sisley is a Gleyre-féle műterem kurzusaira járt, s a nyomor éveiben ő is Murer pékmester és mű- gyűjtő szerény támogatását élvezte. Művészetének egyesegyedül az ér- zékenység a forrása, s ily módon nem is nagyon alkalmas rá, hogy ter- jedelmes kommentárokat fűzzenek hozzá.
Sisley-t semmi sem ingatta meg meggyőződésében, sem angliai uta- zásai, sem a nyomor, sem pedig a Salonban való szereplés utáni vágy- akozás. Amilyen szerény volt ambícióit tekintve, éppoly makacsul kitartott meggyőződése mellett, s mindvégig hű maradt önmagához és barátaihoz.


 

Keresés honlapunkon:



powered by FreeFind

 

További galériák

   ► Salvador Dali galéria

   ► Edgar Degas galéria

   ► Camille Pissarro galéria

   ► Edouard Manet galéria

   ► Pierre-Auguste Renoir galéria

   ► Giorgio de Chirico galéria

   ► Toulouse-Lautrec galéria

   ► Claude Monet galéria

   ► Paul Cézanne galéria

   ► René Magritte galéria

   ► Francis Picabia galéria

  ► Gustave Caillebotte galéria 

  ► Frederic Bazille galéria 

 ► Max Ernst galéria 

 ► Paul Signac galéria  

 ► Georges Seurat galéria 

 ► Mary Cassatt galéria 

 ► Juan Gris galéria 

 ► Amedeo Modigliani galéria 

 ► Vegyes gyűjtemény

 

 

 

 

 

 

 


1864
Falusi út

1866
Marlotte-i utca

1867
Csendélet madarakkal

1869
A Montmartre látképe Fleurs felől

1871
Korai hó Louvecienne-ben

1872
Argenteuil-i utcarészlet

1872
A Heloise utca

1872
Gyalogoshíd

1872
A Főutca

1873
A Hercegnő utca

1872
Híd Villeneuve-la-Garenne-ben

1872
Sajna parti falu

1873
Falusi ösvény

1873
A Malomutca

1874
Behavazott út

1874
Ködös reggel

1874
Louveciennes-i utca

1874
A lecke

1874
Hampton Court-i híd

1874
A híd alulnézetben

1874
A gát

1874
A Marley-i malom

1876
Árvíz Morley-ban

1876
Bolt Marley-ban

Tovább

copyright © László Zoltán 2008 - 2015
e-mail: Literatura.hu